Négylábú barátainkkal sok ezer éves kötelék fűz össze. Ahogy az emberhez idomultak ezek az állatok, megtanultak érteni a szavakból, az így kiadott parancsokból (bár azért a nem verbális jelzésekből, pl. kézmozdulatokbók is értenek). A tudósokat már régóta foglalkoztatja a kutyák beszédértési képessége, nem egyszer vizsgáltak már ebeket ebből a szempontból, bár ezek beidomított kutyák voltak.

A kanadai Dalhousie Egyetem szakemberei ennél szélesebb körűen szerették volna vizsgálni a megértett szavak számát. Ehhez ugyanezt az eszközt használták, amelyekkel a pszichológusok mérik fel a csecsemők korai nyelvi fejlődését – írja a ZME Science.165 különféle kutyafajta tulajdonosát kérdezték meg arról, hogy milyen szavakat és kifejezéseket értenek meg a kedvenceik. Emellett érdeklődtek a kutyatartó kiképzési tapasztalatairól, valamint kutyáik jellemzőiről (pl. fajta, életkor, nem stb.)

Összességében 89 olyan kifejezést azonosítottak a kutyatulajdonosok, amelyekre kedvenceik következetesen reagáltak, és ezek fele parancs volt. Ez persze csak átlagos érték, ugyanis volt olyan eb, amelyik 200 szót is ismert, míg olyan is, amelyik csak 15-re reagált. Akkor számított megértettnek egy szó, ha a kutya reagált rá: felnézett, futott, csóválta a farkát, nyöszörgött vagy végrehajtotta a kért műveletet.

Leginkább természetesen a saját nevükre reagáltak a kutyák, valamint az olyan parancsszavakra, mint az ülj, várj, gyere, állj, engedd el. Sok kutya megértette az olyan főneveket is, mint a csemege, reggeli, szemét, kaki, vacsora, vagy például macska, mókus.

A szakemberek úgy találták, hogy leginkább az ausztrál juhászkutya, a border collie, a német juhász, a bichon frisé, a Cavalier King Charles spániel és a csivava érti meg a szavakat, legkevésbé pedig az olyan vadászkutyák, mint a beagle és a whippet (kis angol agár) vagy a dolgozó őrzők, mint a boxer és a Cane corso.

Miért élnek tovább a kistestű kutyák, mint a nagyobbak? Megtalálták a magyarázatot

A kis és nagy kutyák élettartama közti összefüggés összhangban van az öregedés információs elméletével.

Arra azért a kutatók is figyelmeztetnek, hogy eredményeik nem bizonyítják, hogy a kutyák valóban megértik a szavak jelentését, ugyanis reagálhattak a különféle emberek által kimondott szavakra a klasszikus kondicionálás, azaz az alapvető kutyakiképzés miatt. Az „ül” szót alkotó hangok végül jutalomhoz kapcsolódnak. Tehát nem biztos, a kutyák ugyanúgy képesek nyelvileg feldolgozni a szó jelentését, mint az emberek.

Ettől függetlenül „a jelenlegi tanulmány megteszi az első fontos lépést egy olyan eszköz kifejlesztése felé, amely lehetővé teszi annak azonosítását, hogy mely szavakra reagálhatnak legvalószínűbben a kutyák – írják a kutatók az Applied Animal Behavior Science folyóiratban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.