szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Ha nem szól közbe az időjárás, 2024. július 10-én végre a magasba emelkedhet Európa új űrrakétája, az Ariane 6. Az Európai Űrügynökségnél izgatottan várják a pillanatot, de a rakéta jövőjére már most árnyék vetül.

Az elmúlt években megrekedt az európai űrkutatás. Bár a tudósok folyamatosan dolgoznak a földi műszerekkel, az űrbe nem, vagy csak nehezen tudott kijutni az Európai Űrügynökség (ESA). Ez azonban hamarosan változhat, hála az ESA és a francia ArianeGroup által fejlesztett Ariane 6 hordozórakétának.

Az Európai Űrügynökség 2010 óta tervezi, hogy elkészíti az Ariane 6 hordozórakétát. A cél az volt, hogy az akkor még csatasorban álló Ariane 5-öt le lehessen cserélni, a tervek szerint pedig 2020-ban kezdte volna el azt használni az ESA. A fejlesztés nem a várt ütemben zajlott, így csúszott a projekt, a koronavírus-járvány pedig további késedelmeket okozott. Ez oda vezetett, hogy amikor a James Webb űrteleszkópot is pályára állító Ariane 5 2023. július 5-én befejezte az utolsó küldetését is, az utódja még nem állt készen a bevetésre.

Ezzel párhuzamosan az Európai Űrügynökség Ukrajna inváziója miatt megszakította a kapcsolatot a Roszkoszmosszal, így elesett attól a lehetőségtől, hogy az orosz Szojuzzal induljon el a világűr felé a rakomány. Ha mindez nem lett volna elég, az ESA kisebb hordozórakétája, a Vega C ezzel egyidőben hibásodott meg, így Európának nem volt olyan eszköze, ami bevethető lett volna – írja a Nature. Emiatt a küldetések vagy el sem indultak, vagy az amerikai SpaceX szolgáltatását kellett ehhez igénybe venni – ami jelentősen növelte a költségeket.

ESA

Többévnyi halasztás után most úgy tűnik, végre megoldódik az Ariane 6 helyzete. Carine Leveau, a CNES francia űrügynökség egyik igazgatója szerint ha minden a tervek szerint alakul, akkor július 9-én végre elindulhat első útjára az Ariane 6, ami Francia Guyanából, azon belül is Kourouból startol majd el. A szerkezet végre lehetőséget ad arra, hogy az ESA az űrben végezzen el olyan tudományos kutatásokat és méréseket, amelyek feltárhatják a Naprendszer titkait, vagy épp segíthetnek jobban megérteni a klímaváltozást. Emellett természetesen hírszerzésre és kommunikációra/navigációra használható műholdak is pályára állhatnak vele.

Lucia Linares, az ESA egyik vezetője szerint a legnagyobb előnye az Ariane 6-nak az, hogy a jelenlegi kiélezett geopolitikai helyzetben Európa senkitől nem kell, hogy függjön.

Miben más az Ariane 6?

Négy évtizeden át az Ariane 5 volt az Európai Űrügynökség igáslova, így érthető, hogy a szakemberek le akarták már cserélni. A szerkezet olyan fontos küldetésekben segített, mint a James Webb űrteleszkóp vagy a Rosetta űrszonda indítása, ami a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös vizsgálatára indult el. A legutolsó küldetésén a Juice űrszondát vitte az űrbe, ami a Jupiterhez tart, hogy megvizsgálja a holdjait.

Bár az Ariane 6-ot egy kategóriába sorolják az olyan nagy terhek megmozgatására képes rendszerekkel, mint a NASA Space Launch System vagy a kínai Hosszú Menetelés 10, a jelenlegi változata valójában alig tud nagyobb tömegű rakományt magával vinni, mint az Ariane 5.

Az ArianeGroup szerint a fejlesztés fő célja az üzemeltetési költségek karcsúsítása, valamint a gyártás egyszerűsítése volt. Az egység havonta egyszer indulhat majd útnak a világűr felé, ami kétszer olyan gyakori, mint amire az Ariane 5 képes volt. Az Ariane 6-ot elsősorban az európai intézményi küldetésekre szánják, ezért közpénzből finanszírozta az ESA a fejlesztését. Ugyanakkor a kereskedelmi küldetésekre is használható lesz, ami ellensúlyozhatja majd a működtetés költségeit.

Mennyire lesz hasznos?

Európa túl régóta fejleszti és túl sokat várt a rakétára ahhoz, hogy ne használja azt. Az Ariane 6 nagy hátránya ugyanis, hogy minden egység egyszer használható csak, szemben a SpaceX újrahasznosított megoldásával. Ez jelentősen növeli a rakéta és a küldetések költségeit, emiatt pedig a szakemberek is szkeptikusak a hasznosságát, de főként a versenyképességét illetően.

Az egységhez azonban új hajtóművet is fejlesztettek, aminek köszönhetően az Ariane 6 a küldetés elvégzése után képes visszatérni a légkörbe. Ez azért hasznos, mert így nem növeli az űrszemét mennyiségét, ami egyre nagyobb problémát okoz az űrkutatás számára.

Az Ariane 6-ot jelenleg már 30 küldetésre lefoglalták, ami azt mutatja, hogy van igény a rakétára. Ugyanakkor baljós előjel, hogy az EUMetSat európai szervezet június 28-án felmondta a megállapodását az ESA-val, és bejelentette, hogy 2025-ben nem az Ariane 6-tal, hanem a SpaceX Falcon 9-esével kívánja az űrbe juttatni a meteorológiai műholdjait.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!