Az amerikai Global Energy Monitor (GEM) nonprofit szervezet jelentése szerint továbbra is Kínában növekszik a legnagyobb mértékben a megújuló energiaforrások kihasználása. Az országban jelenleg 180 GW napenergiával és 15 GW szélenergiával kapcsolatos építkezés zajlik. Ezzel a szél- és napenergia-kapacitása 339 GW-ra nőtt, ami majdnem kétszerese annak, ami a világ többi részén zajlik. Összehasonlításként: az Egyesült Államokban jelenleg 40 GW-nyi beruházás épül – írja az Interesting Engineering.

A kutatók a 20 MW, vagy annál nagyobb teljesítményű naperőművekre összpontosítottak, amelyek közvetlenül csatlakoznak be a hálózatba. Ez azt is jelenti, hogy Kínában a napenergia kihasználtsága lényegesen magasabb lehet, tekintve, hogy a kis méretű napelemes farmok az ország napenergia-kapacitásának mintegy 40 százalékát adják.

Így építkezik Kína és a világ többi része.

Global Energy Monitor

Kínában az elmúlt években jelentős mértékű fellendülés történt a megújuló energiaforrások terén, köszönhetően annak, hogy a kormányzat gőzerővel támogatja ezeket a beruházásokat. Hszi Csin-ping kínai elnöknek állítólag kifejezetten fontos, hogy a zöld gyártás is hozzátegyen a gazdasághoz, ahol a technológia és az innováció felé kell elmozdulni.

A beszámoló szerint a távol-keleti ország elképesztő iramot diktál. 2023 márciusa és 2024 márciusa között több napelemet telepített, mint az előző három évben összesen, és többet, mint a világ összes többi része együttvéve 2023-ban. A GEM elemzői szerint Kína jó úton halad, hogy 2024 végére elérje az 1200 GW telepített szél- és napenergia-kapacitást, ami hat évvel megelőzné a kormány által kitűzött célt.

Az elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy Kínának még több megújuló kapacitásra lesz szüksége ahhoz, hogy elérje ambiciózus célját, hogy 18 százalékkal csökkentse gazdasága szén-dioxid-intenzitását. A szén-dioxid-kibocsátás intenzitása a megtermelt villamos energia kilowattórájára vetített szén-dioxid-kibocsátás mennyiségét méri.

A korábbi tanulmányok szerint Kínának 1600-1800 GW-nyi szél- és naperőművet kell telepítenie 2030-ig ahhoz, hogy elérje célját, miszerint az összes elhasznált energia 25 százalékát nem fosszilis forrásokból szerzi be. 2020 és 2023 között az energiafelhasználás növekedésének mindössze 30 százalékát fedezték megújuló források, ami elmarad az 50 százalékos céltól.

Az építés alatt lévő, az előkészítés alatt lévő és a bejelentett zölderőművek kapacitása.

Global Energy Monitor

Li Shuo, a washingtoni Asia Policy Institute igazgatója szerint az építkezés önmagában nem oldja meg a problémát, ahhoz ugyanis az kellene, hogy Kína felhagyjon a szénerőművek használatával. Márpedig jelenleg ennek semmilyen jele sincs. Az új szénerőművek engedélyezése 2022 és 2023 között a négyszeresére nőtt ahhoz képest, amennyit a 2016 és 20220 közötti ötéves időszakban engedélyeztek. A teljes szénfogyasztás az évi átlagos 0,5 százalékról 3,8 százalékra nőtt annak ellenére, hogy Shuo szerint Kína ígéretet tett a szénerőművek szigorú szabályozására.

Bár a zöldenergiát használó ágazatok a kínai gazdasági növekedés elsődleges motorjává váltak, és 2023-ban a GDP 40 százalékát tették ki, a szén továbbra is az ország energiastratégiájának kulcsfontosságú eleme. A zöldenergia még nagyobb térhódításához az is kell, hogy növeljék az energia tárolókapacitását. Ez már láthatóan elkezdődött, 2023-ban ugyanis 11 milliárd dollárt (kb. 3995,2 milliárd forintot) fektetett be hálózatra csatlakoztatott akkumulátorok építésébe, ami 364 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.