Hogy naptár szerint hány éves egy agy, az adott az egyén korából. Viszont nem mindenkinél öregszik egyformán az agy, és – derül ki egy új kutatásból – ezzel kapcsolatban az sem mindegy, hol él valaki.

Ír szakemberek vezette nemzetközi csapat 15 ország több mint 5000 résztvevőjét vonta be a kutatásba. Funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és elektroencephalográfia (EEG) adatinak elemzésével számszerűsítették egészséges és úgynevezett neurodegeneratív betegségekben (enyhe kognitív károsodás, Alzheimer-kór) szenvedőknél az agy életkorbeli különbségeit.

Kiderült, hogy a nagyobb egyenlőtlenségekkel küzdő országok lakosságának „öregebb az agya”, és ezt a felgyorsult öregedést leginkább az idősödésre érzékenyebb agyi régiókban lehetett tetten érni. Arra is fény derült, hogy a légszennyezettség és különféle fertőző és ne fertőző betegségek is hozzájárulnak a gyorsabb agyi korosodáshoz, és ez ugyancsak a fejletlenebb országokra igaz. A legegyértelműbb eltérést a valós és a biológiai agyi életkor között az Alzheimer-kórban megbetegedetteknél találták.

A kutatók a nemek közötti különbséget is vizsgálták. A latin-amerikai és a karibi államokban élő nőknél nagyobb agyi korkülönbséget találtak, amit – vélik a szakemberek – a nemek közötti egészségügyi és szociális feltételek közötti különbségek indokolnak. Összességében a vizsgálat alátámasztja a környezeti és a társadalmi hatások szerepét az agy egészségbeli állapotának különbségeire.

A kutatás arra is rámutatott, hogy valójában a politikai döntéshozók is hozzájárulhatnak az agyi korkülönbség csökkentéséhez, elősegíthetik az egészségesebb öregedést olyan problémák megoldásával vagy legalábbis csökkentésével, mint a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség és a környezetszennyezés.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.