Jelentős előrelépést értek el a brit Francis Crick Intézet tudósai az emberi fejlődés korai szakaszának tanulmányozásában azzal, hogy sikerült laboratóriumi körülmények között létrehozni az úgynevezett notochordot (gerinchúrt), a gerincesek felépítésének legfontosabb komponensét – számolt be róla a SciTechDaily. Az erről szóló tudományos publikáció a Nature-ben jelent meg.

A kémiai jelek gondosan megtervezett sorozatán alapuló modell az emberi törzs korai stádiumait utánozza, kiegészítve az idegekhez és a csontokhoz tartozó őssejtekkel. A megoldás potenciális betekintést nyújt a gerincvelő születési rendellenességeibe és a csigolyaközi porckorong állapotába, összességében pedig új korszakot jelent az emberi fejlődési rendellenességek tanulmányozásában.

A tudósok olyan őssejt-modelleket hoztak létre, amelyek először tartalmazták a notochordot – a fejlődő embrió szövetét, amely irányítja a sejteket a gerinc és az idegrendszer kialakításában. A notochord egy rúd alakú szövet, ami kritikus szerkezeti útmutatóként szolgál a fejlődő testben. Valamennyi gerinces állat meghatározója, és kulcsszerepet játszik a szövetek szervezésében az embrió növekedése során.

Bonyolultsága miatt azonban eddig hiányzott az emberi törzsfejlődés korábbi, laboratóriumban előállított modelljeiből, így ez az áttörés különösen fontos a fejlődésbiológia fejlődése szempontjából.

A kutatásban a tudósok először csirkeembriókat vizsgáltak, hogy pontosan megértsék, hogyan alakul ki a természetben a gerinchúr. Összehasonlítva ezt az egér és majom embrióiból származó meglévő publikált információkkal, sikerült megállapítani a notochord-szövet létrehozásához szükséges molekuláris jelek időzítését és sorrendjét.

Ezek alapján egy olyan kémiai forgatókönyvet állítottak elő, ami lehetővé tette, hogy őssejtekből gerinchúrt hozzanak létre.

Az őssejtek miniatűr, „törzsszerű” szerkezetet alkottak, amely spontán módon 1-2 milliméter hosszúságúra nyúltak meg. A vizsgálat megállapította, hogy a gerinchúr arra ösztönzi a sejteket, hogy a megfelelő helyen és időben a megfelelő típusú szövetté váljanak.

A tudósok úgy vélik, hogy ez a munka segíthet a gerincet és a gerincvelőt érintő születési rendellenességek tanulmányozásában. Betekintést nyújthat emellett a csigolyaközi porckorongokat érintő problémák kialakulásába is.

A kutatók kiemelték: a vizsgálatokat a jogi- és etikai szabályok betartása mellett végezték el, a vizsgálat néhány napja alatt pedig a sejtszaporulat nem tudott embrióvá fejlődni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.