szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Erőszakos kannibalizmusra talált nyomot egy nemzetközi kutatócsoport egy olyan ősrégi kultúrában, amely egyébként gyönyörű sziklaművészetéről ismert.

Lenyűgöző titkokkal teli barlangra bukkantak még a 19. században a lengyel régészek a Dél-Lengyelországban található Maszycka-barlangban, amely mintegy 18 ezer évvel ezelőtt nyújtott menedéket a magdaléni néven ismert ősembercsoportnak. Akkor pompás sziklarajzok kerültek elő, azonban – furcsa ellentmondásként – valami egészen ijesztőre is rájöttek nemrégiben a kutatók.

A barlangban talált emberi csontokat vizsgálva kannibalizmusra utaló jeleket találta a szakemberek. Úgy vélik, hogy ennek a meglepő viselkedésnek több magyarázata is lehet, beleértve az összetett rituálékat vagy a csoportok közötti konfliktusokat. Az 1990-es években végzett kezdeti kutatások még azt feltételezték, hogy valószínűleg rituális célból őrizték meg és alakították át a koponyákat, azonban a maradványok legújabb elemzése, a vágásnyomok és a törésminták újraértékelése ennél egy sokkal sötétebb gyakorlatot, kulturális kannibalizmust sugall.

A Katalán Humán Paleoökológiai és Társadalmi Evolúciós Intézet (IPHES) munkatársai több országból érkezett kollégáikkal együtt hat felnőtt és négy fiatalkorú maradványait elemezték, 3D mikroszkópos technikákkal. Ez a megközelítés lehetővé tette az ember által okozott nyomok és a természetes folyamatok vagy a húsevők tevékenysége által okozott sérülések megkülönböztetését. A 63 emberi csonttöredéket, köztük koponyákat és hosszú végtagcsontokat tartalmazó minták 68 százalékán emberi beavatkozás nyomait, ütés- és vágásnyomokat, szándékos töréseket fedeztek fel, illetve olyan törési mintákat, amelyek a csontvelő-kivonásra utalnak.

„A vágásnyomok elhelyezkedése és gyakorisága, valamint a csontváz szándékos törése egyértelműen a holttestek táplálkozási kizsákmányolására utal, kizárva a fogyasztás nélküli temetkezési kezelés hipotézisét” – idézi a ZME Science Francesc Marginedas evolúciós antropológust. Mindenesetre a magdalén csontokon található emberi nyomok azt sugallják, hogy ezek az emberek felhasították a koponyákat, hogy hozzáférjenek a tápanyagban gazdag agyhoz, mint ahogy a combcsontból és a felkarcsontból is hasonlóan szívták ki a zsíros, nagy kalóriatartalmú csontvelőt. Ráadásul a csontváztöredékeket eredetileg más megevett állatok maradványai között fedezték fel, és ez is alátámasztja azt a hipotézist, hogy a kannibalizmus erőszakos esetéről lehet szó.

IPHES

A Maszycka-barlangból származó csonttöredékek egyébként nem az első bizonyíték arra, hogy az emberek ebből a korszakból emberi húst fogyasztottak. Jelenleg Európa-szerte öt magdalén kori helyszín tanúskodik hasonló eseményekről.  Az okokat boncolgatva a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a Magdalén időszak az utolsó jégkorszak leghidegebb időszaka volt. Az enyhébb éghajlatú Európában ez valószínűleg nagyobb népességet eredményezett, és ennek eredményeként nagyobb volt a verseny az erőforrásokért, és több lehetőség adódott konfliktusra. Ezeknek az összecsapásoknak egy része pedig akár a kannibalizmusig fajulhatott.

A szakemberek azzal is érvelnek, hogy az ismert rituális kannibalizmus helyszínein az emberi maradványoknak általában csak az 1–5 százaléka módosul. Ezzel szemben a Maszycka-barlang csontjainak több mint a 60 százalékán láthatók mészárlási nyomok – ez inkább a fogyasztás felé billenti el a mérleget. A bizonyítékok is arra utalnak, hogy a magdaléni kannibalizmus nem egyszerűen az éhezésre adott válasz, hanem egy szélesebb kulturális keret része, és akár a társadalmi dominancia, bosszúvágy vagy a riválisok kiiktatásának egyik formája lehetett.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!