A földi élet eredete időtlen idők óta vita tárgyát képezi. Az 1952-es Miller-Urey-kísérlet szerint például a szervetlen gázokkal keveredett óceáni vízbe csapó villám lehetett az, ami elindította az első szerves molekulák kialakulását.

A kritikusok szerint azonban az óceánok már akkor is túl nagyok voltak, a villámok pedig túl ritkák ahhoz, hogy ez az elmélet hihetőnek bizonyuljon. Egy új kutatás szerint azonban lehet magyarázat az ellentmondásokra, méghozzá a mikrovillámlás formájában – írja a Gizmodo.

A Stanford Egyetem kutatói bebizonyították, hogy vízpermet, vagy a fröccsenő víz által keltett elektromos töltés olyan kémiai reakciókat indíthat el a szervetlen gázokkal, melyek szerves molekulákat hoznak létre.

A Science Advances tudományos folyóiratban publikált megállapítások szerint ez egy új perspektívát adhat hozzá a Miller-Urey-kísérlethez: egy nagy villámcsapás helyett a vízcseppek között létrejövő apró „mikrovillanásokból” indulhatott meg az élet.

A tudósok vélekedése szerint a Föld első pármilliárd évében hiányoztak a szén-nitrogén kötéseket tartalmazó szerves molekulák, mint például az uracil, ami a DNS és az RNS alkotója, valamint a glicin nevű amonisav, ami létfontosságú az élet alkotóelemeihez.

Az új tanulmányban a kutatók megállapították: amikor a víz hullámzás vagy vízesés hatására cseppekre bomlik, akkor ezek a cseppek – a méretüktől függően – töltést hoznak létre. A kisebbek általában negatív, míg a nagyobbak pozitív töltést generálnak; amikor ezek egymáshoz közel kerülnek, kisebb szikrák alakulnak ki köztük. Ezeket nevezi Richard Zare, a tanulmány vezető szerzője „mikrovillámoknak”. A kutatók nagysebességű kamerákkal örökítették meg ezeket.

A kutatók meg is ismételték a Miller-Urey-kísérletet, némi csavarral. Nem elektromosságot juttattak a Föld korai gázainak és vizének elegyébe, hanem szobahőmérsékletű vizet permeteztek oda. Ezzel bizonyítani tudták, hogy az ellentétes töltésű vízcseppek közötti apró kisülések létrehozzák a Miller-Urey-kísérletben megfigyelt szerves molekulákat. Ezt támasztja alá az is, hogy a korai Földön mindenfelé vízpermet volt, melyek felhalmozódhattak, és létrehozhatták ezt a kémiai reakciót.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.