Az utóbbi években számos kutatás kimutatta, hogy a vastagbélrák egyre gyakoribb a fiatalok körében. Ha ilyen szinten emelkedik az érintett betegek aránya, akkor a vastagbélrák az előrejelzések szerint 2030-ra a fiatal felnőttek rák okozta halálozásának vezető okává válhat világszerte. Magyarországon minden évben 5-6 ezer ember hal bele a betegségbe, ami elsősorban az egészségtelen életmódra vezethető vissza – írja a Medicalonline.hu. 

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a helytelen táplálkozás, a sok vöröshús fogyasztása és a stresszes életmód hozzájárulnak a daganatos megbetegedések kialakulásához, ám a növekedő tendencia okai eddig tisztázatlanok voltak. Most azonban egy friss kutatás adatai alapján a bélbaktériumokra gyanakodnak a tudósok. 

A tanulmány szerint gyermek- és serdülőkorban az E. coli baktérium bizonyos törzsei által termelt méreganyagok hatással lehetnek a rosszindulatú vastagbélrák kialakulására. Az E.coli baktérium (más néven kólibaktérium) a tavalyi McDonald’s-os botrányról lehet ismerős: akkor az Egyesült Államok 12 államában lehúzták az étlapokról az egyik ikonikus burgert azért, mert a termékhez kapcsolódóan E.coli-fertőzési hullám tört ki, amely halálos áldozatokat is szedett. A vizsgálatok szerint a szendvicsekben lévő, friss, kockára vágott hagyma volt a fertőzés forrása. 

Az E. coli baktérium leggyakrabban széklettel szennyezett étel fogyasztása után okoz fertőzéses tüneteket (hányást, véres hasmenést, súlyos hasi görcsöket, fáradékonyságot), amelyek általában 2–8 nap múlva jelentkeznek. A tünetek megjelenésének ideje függ a szervezet ellenálló képességétől, a szervezettbe jutott baktérium mennyiségétől és a baktérium pontos típusától. A Conversation írása alapján a méreganyagok szaporodását elősegíti az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, ebbe a csoportba tartoznak a gyorséttermi ételek is.  

A vastagbélrák jelenleg a második leggyakoribb daganatos halálozási ok, mégis csak minden harmadik esetet diagnosztizálnak a legkorábbi stádiumban, amikor még sikeresen gyógyítható lenne a betegség. Nehézség, hogy a vastagbélrák eleinte nem jelentkezik tünetekkel, csak úgynevezett polipok (kinövések) keletkeznek a vastagbelet borító nyálkahártyán, majd 10-15 évvel később durvul el a betegség. Ezért is fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra, ahol még időben észlelni tudják a szakemberek a problémát.  

Az említett új kutatásban egy nemzetközi kutatócsoport 11 országból vizsgálta közel ezer vastagbélrákos beteg daganatának DNS-ét, és feltűnő, egymáshoz hasonlító mintázatokat fedeztek fel a sejtek örökítőanyagának megváltozásában. 

A szakemberek megfigyelték, hogy két mutációs ismertetőjel – az SBS88 és az ID18 nevű – kiemelkedett az E. coli törzsek által termelt DNS-károsító méreganyaggal való kapcsolata miatt. Ezek a bakteriális fertőzések több mint háromszor gyakoribbak voltak a 40 éves kor előtt diagnosztizált betegeknél, mint a 70 év felettieknél. Az említett mutációk a tumor kialakulásának korai szakaszában jelennek meg, ami arra utal, hogy a betegséget elindító károsodás évekkel vagy évtizedekkel a rák diagnosztizálása előtt bekövetkezhet. 

A vastagbélrákos esetek közel 90 százalékában jelen van a tumor-szuppresszor, azaz elnyomó gén nem aktív változata – írja az Egészségkalauz. Ezt hívják APC-génnek, latin nevén adenomatosus polyposis coli. 

Az E.coli baktérium termelődésekor keletkező kolibaktin egy tanulmány szerint ezt az APC-gént célozza meg, amely normális esetben a sejtek növekedését szabályozza.  

A kutatás eredményében kolibaktin-pozitív rákos megbetegedésekben az APC-mutációk mintegy 25 százaléka viselte a méreganyag egyedi jellegzetességeit. A szervezet belső „fékrendszerét” érő közvetlen támadás magyarázatot adhat arra, hogy ezek a rákos megbetegedések miért jelennek meg egyre fiatalabb embereknél – írja a Conversation. 

A molekuláris elemzés kimutatta, hogy a kolibaktinhoz kapcsolódó mutációk gyakran az élet első tíz évében jelennek meg. Ez azt sugallja, hogy a méreganyag csendben megtelepedhet a gyermekek bélrendszerében, és korán elindíthatja a rákos elváltozásokat. Mindez azonban egyelőre csak egy elmélet, az említett, majdnem ezerfős kutatásban nem foglalkoztak gyermekekkel, csak felnőttekkel.  

A kutatás kitér a rákkockázat sejtszintű mintázatának feltérképezésére. Fontos megemlíteni, hogy a bélben vannak olyan baktériumok, amelyek jótékony szerepet töltenek be, és nem azonosak a mérgező társaikkal. Összetételük régiónként nagyon eltérő lehet: olyan országokban, ahol a vastagbélrák aránya emelkedik (ilyen például Argentína, Brazília és Oroszország), magasabb volt a kolibaktinnal kapcsolatos mutációk aránya. 

A regionális eltéréseket meghatározzák az étkezési szokások (itt leginkább arra kell gondolni, hogy milyen kultúrákban elterjedt például az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása), az antibiotikum-használat gyakorlata és a környezeti tényezők. Japánban és Dél-Koreában is magas a vastagbélrákos megbetegedések aránya, azonban az ottani érintetteknél a kutatók más mutációs mintázatokat mutattak ki, ami arra utal, hogy nem csak a felsorolt okok lehetnek meghatározók. 

Justin Stebbing, az angliai Ruskin Egyetem orvosbiológiai professzora szerint a kutatás leginkább újat mondó megállapítása azzal kapcsolatos, hogy az említett bakteriális károsodás milyen életkorban következik be. Az évtizedek alatt felhalmozódó életmódbeli kockázatokkal ellentétben a kolibaktin egy rövid időszakban csapódik le: amikor a mikrobiom (azaz a szervezetünkben élő mikroorganizmusok összessége és ennek rendszere) még csak kialakulóban van gyermek- vagy serdülőkorban. 

Az új kutatási eredmények rámutatnak arra is, hogy mivel lehetne megelőzni a vastagbélrákos megbetegedéseket.

A szakemberek szerint fontos lenne, hogy a szűrővizsgálatok elérhetőek legyenek a fiatalok számára is, és rájuk is összpontosítsanak a kutatások, hiszen ők már hordozzák a magas kockázatú baktériumtörzseket, amelyekből székletvizsgálattal kimutatható lenne a génkárosító kolibaktin. 

Életmódbeli változásokkal magunk is tehetünk a megelőzésért: fogyasszunk rostban gazdag, kevésbé feldolgozott ételeket – mondják a szakemberek. Ez az étrend segíti az egészségesebb mikrobiom kialakulását, ami visszaszoríthatja a káros baktériumokat.  

Nyitókép: AFP