Lubna harca – Szaúd-Arábia legbefolyásosabb és legbátrabb üzletasszonya
Lubna Olayan egy olyan országban cégvezető, ahol a nők többsége nem dolgozik. Ő Szaúd-Arábia legbefolyásosabb üzletasszonya, mintegy harminc cégből álló befektetési csoport vezetőjeként országában arra biztatja a cégvezetőket, hogy alkalmazzanak nőket. Neki köszönhetően az elmúlt öt évben több ezer nő kezdhetett el dolgozni a közel-keleti országban.
Lubna Olayan, Szaúd-Arábia legbefolyásosabb üzletasszonya 1983-ban kezdett dolgozni az apja által alapított befektetési csoportnál. Ez önmagában még nem lenne érdekes, az már annál inkább, hogy Lubna előtt soha be nem tette női munkavállaló lábát a céghez – pedig már akkor négyezren dolgoztak benne, és még tizennyolc évnek kellett eltelnie a következő hölgy alkalmazásáig. Igaz, ekkor már Lubna vette át az Olayan Finanszírozási Csoport (OFC) irányítást. „Kiváltságban volt részem, hogy nőként vezérigazgatója lehettem a család vállalatának, de úgy éreztem, nincs rendben az, hogy én vagyok az egyetlen nő a cégnél.” A Fortune cikke szerint a most hatvanéves hölgy a cég vezetésén kívül több ezer nőt segít abban, hogy beléphessenek a szaúdi munkaerőpiacra. Ráadásul ő volt az első nő Szaúd-Arábia történetében, aki egy nagyszabású szaúdi konferencián a nyitóelőadást tartotta.
Csendes forradalom
Ha Lubna apja, az OFC-t alapító Sulaiman S. Olayan nyíltan nem is állt ki a nők egyenjogúsítása mellett, az már önmagában is hatalmas lépés volt, hogy első lépésben alkalmazta a cégénél lányát, később pedig kinevezte őt vezérigazgatónak. Mindezt egy olyan országban, ahol abszolút monarchia van, nincs választott kormány, sem alkotmány, és az iszlám jogrend alapján (Saría) törvénykeznek. Lubna Olayan tudta, hogy egy látványos forradalommal elbukhat, ezért a csendes, „lopakodó”meggyőzés mellett döntött. Hónapokig dolgozott azon, hogy a cég felvehesse a második munkavállaló nőt is, ehhez ráadásul nemcsak a cég munkatársait, vezetőit és saját családtagjait kellett meggyőzni, hanem az üzleti partnereket is.
A közel-keleti országban hivatalosan sem tanulni, sem dolgozni nem tilos a nőknek – a Korán egyébként nem is tiltja egyiket sem. Az egyetemek kapuit 1960-ban nyitották meg a nők előtt, és ma már a frissdiplomások között több a nő, mint a férfi. Ám mégis a munkaerőpiacon nehéz helyzetük van a hölgyeknek, a cégek döntő többsége nem alkalmazz diplomás nőket, kevesebb pénzt kapnak ugyanazon munkáért, elhelyezkedni főleg az egészségügyben és az oktatásban van lehetőségük. Megnehezíti a munkába járást, hogy a nők nem vezethetnek, és mivel a tömegközlekedés igen korlátozott,ezért egy nő a fizetésének 25 százalékát is elköltheti sofőrre vagyis szimplán munkába járásra. Éppen ezért a munkahelyek csak 10-15 százalékát töltik be nők Szaúd-Arábiában.
A falakon belül felülírja a törvényt
Olayan a nemi egyenlőség élharcosa, és arra biztatja az arab világ cégvezetőit, hogy alkalmazzanak és mentoráljanak nőket. Erőfeszítései mögött elmondása szerint szimplán az a ráció van, hogy a tehetséges nők alkalmazása egyszerűen jót tesz a gazdaságnak. Olayan abban is példát mutat, hogy a gyári munkás pozíciótól kezdve az értékesítési igazgatóig hogyan lehet úgy alkalmazni nőket, hogy közben betartják a nagyon szigorú szaúdi törvényeket – bár az OFC központjában szembe megy a hagyománnyal és házon belül felülírja a vallási előírásokat. Az OFC-székházban együtt dolgozhatnak nők és férfiak, szaúdiak és külföldiek. Bár vannak nők, akik fejkendőt hordanak, mások nyugati ruhában – igaz, abból a konzervatívabb stílusúban – vannak, a munkanyelv pedig az angol.
Lubna az akkor kozmopolitának tartott Bejrútban nőtt fel, négy testvére közül ő volt a legkisebb. Bár apjuk szigorúan nevelte őket, fontosnak tartotta, hogy a lányai is tanuljanak. Lubna kilenc évet töltött az Egyesült Államokban és a Cornell Egyetemen szerzett diplomát, majd az Indiana Egyetemen MBA fokozatot. Az egyetemi évek után a JP Morgannél helyezkedett el, itt ismerte meg férjét is. 1983-ban apja hívására visszatért Rijádba. Először apja asszisztenseként kezdett dolgozni, majd 1986-ban megkapta a vezérigazgatói posztot, bár apja még egy évtizeden keresztül dolgozott a cégnél, így fokozatosan adta át a teljes irányítást a lányának. A cég ezen idő alatt holdinggá nőtte ki magát, és ma már mintegy negyven vállalat tartozik az OFC-hez. Éppen ezért Olayan munkája cégvezetőként is kiemelkedő, és a konzervatív Szaúd-Arábiában is tisztelik üzleti eredményeit.
Persze eredmények ide vagy oda, neki is naponta kell megküzdeni a nőket ért diszkriminációval. 2004-ben egy szaúdi konferencián nyitóbeszédet tartott, és bár ez volt az első az ország történelmében, hogy nő felszólalhatott egy ilyen eseményen, a helyi média napokig azzal volt elfoglalva, hogy Oyana fejéről beszéd közben kicsit lecsúszott a kendője, és ezt az ország konzervatív része sértésnek vette.
Oyanának saját bevallása szerint is rengeteg tennivalója van még. Minden erőfeszítése ellenére még az OFC-nél is csak a munkavállalók 1 százaléka nő. Éppen ezért elindította az Olayan Women Network-öt, amelynek az az elsődleges célja, hogy 2016-ban ezer nő munkavállalóval bővüljön az OFC.
