Dolgozóim robotokra cserélném
A robot nem fárad el, nem akar cigiszünetet, nem lesz beteg a gyereke, sőt szülni sem akar, és soha nem perli be a munkáltatóját. És persze a minimálbére sem nő. Egy cégvezér elkezdi az álmát megvalósítani.
Egyszerűen robotokra cserélné az alkalmazottait a CKE gyorsétteremlánc vezérigazgatója. Az ihletet a nemrég nyílt Eatsa étterem adta, amely több szempontból sem hasonlít a klasszikus gyorséttermekre. Először is az étterem teljesen automatizált: nincsenek felszolgálók, pultosok vagy pénztárosok. A vendégek egy iPad kioszkon keresztül adják le rendeléseiket, aztán egy üvegfal előtt várnak arra, hogy az ételük elkészüljön. Persze az ételt a konyhai személyzet készíti el, de ők kvázi láthatatlanok, rajtuk kívül más nem dolgozik az étteremben, vagyis a vendég tulajdonképpen nem találkozik dolgozóval. Az Eatsa ráadásul az egészséges ételek híve, majdnem 7 dollárért (úgy 2000 forintért) quinoa tálakat lehet kérni olyan feltétekkel, mint például gomba, sajt, tojás, kukorica, salsa vagy guacamole. A cégnek jelenleg Los Angelesben és San Franciscoban van egy-egy étterme.
Nos ezt az éttermet nézte meg a CKE vezére és az anyavállalat fejesei, és rögtön vérszemet is kaptak, mondván ők ezt ki akarják próbálni. Mármint nem a quinoát, hanem a teljesen automatizált kiszolgálást. Nem titkolva azt a célt, hogy a személyzet ilyen módon történő csökkentésével tudnának lépést tartani a növekvő minimálbérrel. A másik indok persze a vevők egészsége, miszerint ha a bérköltségeket csökkentenék, olcsóbban tudnának egészséges ételeket árulni. A CKE-nél ugyanis 6 dollárért szaftos, baconös hamburger kapható – a repertoárjuk is klasszikusnak mondható: a tex-mex ízvilág mentén haladnak és egyebek között hamburgert, sültkrumplit, burritót, tacot vagyis az átlagos amerikai gyorséttermi kínálatot árulják.
A CKE-nek több mint 2800 étterme működik az Egyesült Államokban és további 462 más országokban, az alkalmazottak száma pedig meghaladja a 20 ezret.
Bár sokan tartanak attól, hogy ha a kiszolgálás személytelenné válik, az inkább elriasztja a vendégeket, de Andy Puzder, a CKE vezérigazgatója szerint ez főleg az idősebbeket zavarhatja, az ezredforduló generációjának már egyáltalán nem gond, ha nem kell kommunikálnia senkivel azért, hogy megkapja a hamburgerét.
Puzder ráadásul már többször hangoztatta, hogy nem kell különösebben zseninek lenni ahhoz, hogy egy cégvezető belássa, az automatizálás olcsóbb, mint az élő munkaerő, és kevesebb embernek inkább tudnak versenyképes fizetést adni.
A vezér valóban kizárólag az üzleti praktikum – olcsóbb, jobb, egyszerűbb – oldaláról közelít a témához, amikor azt mondja, hogy ráadásul egy robot soha nem indít a munkáltatója ellen pert, a gépek mindig udvariasak, nem késnek el a munkából, nem kell nekik pihenő és nem kell azon aggódni, hogy a munkáltató vajon diszkriminálta-e őt a kora, neme vagy származása miatt.
A kérdés persze az, hogy mit szólnak mindehhez a jelenleg is háromdolláros órabérért dolgozók, vagy hogy hosszú távon vajon milyen módon kárpótolja a gazdaság az automatizálás miatt munkanélkülivé válókat. (Azt, hogy hány ember veszítheti el a munkáját pár évtizeden belül, és hogy ellenben hánynak lesz munkája a robotok, az automatizálás, új problémák miatt, ebben meg ebben a cikkünkben körbejártuk.) Aztán jöhet a gépek lázadása.
Miről olvasna még? Miről hallgatna előadást? Köszönjük, hogy válaszával segíti munkánkat!
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
