266 151! Az év meglepetéscsapata őrületes rekorddal jutott a döntőbe, ezért majdnem biztosak lehetünk abban, hogy ezt a döntőt nem fogják megrendezni. A másik ágon ugyanis a szám bátor bajnoka várná a címmérkőzést, de ő úgy van vele, hogy azt az összecsapást, amit nem tartanak meg, nem lehet elveszíteni. Szégyen a futás, de még hozhat hasznot.

Min tanakodhatnak a felcsúti edzőközpontban most, az előfutam után? Azt bizonyára gyorsan belátták, hogy ez a hajó elment, Budapest nem fogja megkapni a rendezés jogát. Ha a népszavazáson győznek a nemek, ami a kutatások alapján a leginkább valószínű, akkor nincs kérdés. Ha az olimpiát támogató kampányra elköltik a Mentőszolgálat éves büdzséjének megfelelő összeget, és így kihozzák a végeredményt 51-49-re, akkor sem fogja a NOB odaadni a rendezést egy ennyire megosztott városnak.

Ha jogi trükközésbe kezdenek utólag, ahogyan azt a fair playben utazó orbánista ultrák javasolják a lelátóról, akkor meg azért nem, mert az ilyen sufni megoldásokat még a rossz hírére jól vigyázó NOB is kínosnak tartaná. Ők stabil diktatúrákkal szeretnek bizniszelni, nem gulyászsarnokságokkal.

Mi van a mérleg egyik serpenyőjében, és mi a másikban? – kérdezi Viki bá’ a taktikai tábla előtt.

Hát, az elsőben kurva nagy hiány van, gyerekek. Az olimpiára szánt 12 ezer milliárdból leeső 20 százalékot már beépítettem az ötéves bevételi tervembe, és ezt a bajnokságot forintra játsszák, nem kapufára – magyarázza Mészáros, de főleg a társa. Na most, ha beleállunk a népszavazásba, akkor a kampányra elkölthetjük a migránscucc kétszeresét, hiszen az olimpia még annál is nemzetibb ügy, az annyi mint legalább 30 milliárd. Tóni elfut vele a szélen, aztán beadja nekem. Kárminimalizálásnak jó lesz.

Igen ám, de az ilyen népszavazásosdi felhozza az ellenfelet. Hónapokig ott rohangálnak majd a füvön, és lássuk be, én már kicsit túlsúlyos vagyok az ilyen játékokhoz. Eddig csak az ellenzéki csapatokkal kellett szórakozni, de ők annyira bénák, hogy ki sem kellett futnom a pályára, a gyakorló bóják megverték őket négy nullra. Ez a kis utánpótlás válogatott viszont még hisz abban, hogy győzhet. Annak ellenére, hogy ebben az országban momentán az a gól, amit én megadok. A parlamenti kihívóinkkal, höhö, már megértettük, hogy nekik nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel.

Szóval, a másik lehetőség az, hogy elengedjük az egészet. Szólunk a Demszky cseréjének, hogy is hívják, ja igen, a Tarlós bubunak, hogy vonja vissza a pályázatot azzal, hogy a Soros az összes migránst benevezné az olimpiára, de mi megvédjük a nemzetet. A Lázár Janó azért küldje rá a doppingkommandót ezekre a momentumosokra, hadd érezzék, milyen a nemes versengés.

Nehéz morális döntés, az biztos. Amit ma ellophatsz, ne halaszd holnapra, ugye. A NER uralkodó erkölcsi rendjével teljesen ellentétes lenne ezt a pénzt veszni hagyni. Másrészt lényegesen egyszerűbb lopni hosszú távon, ha nincs ellenfél. Ezt hívják mifelénk politikának. (Zárójelben: a kormánypropagandával összhangban, a BOM alapítója azon sápítozik, hogy a Momentum politikai kérdést csinált az olimpia megrendezéséből. Aha. És mi a politikai kérdés, ha nem az, hogy mire költsön el egy társadalom 12 ezer milliárd forintot? Ja, bocs, az, hogy az osztrák Coca-Colának miért van más íze mint a magyarnak.)

Itt mindenképp említsük meg a jegyzőkönyv kedvéért, hogy az Erő és Akarat kormánya eddig minden egyes alkalommal meghátrált, amikor minimális ellenerővel találkozott, legyen szó netadóról, vasárnapi boltzárról vagy ezúttal az olimpiáról. Amikor nem találkozott, akkor egypárti alkotmányt fogadott el, átírta a választási törvényt és megszállta a médiát. Mivel a közönséget ezek a rangadók nem érdekelték, az igazi tétmérkőzéseket mindig hazai pályán játszhatják a saját szabályaik szerint. Néhány bekapott potya az örökös kapitánynak nem számít.

A meccsnek akkor lesz vége, amikor a bíró már a sípot is megfújta.