A helyi választott hatalom stratégiai fejlesztési döntései, hitelkérelmei, kötvénykibocsátása közigazgatási ellenőrzés alá kerülnek. Ha államosítják az önkormányzati egészségügyi és oktatási intézményeket, ha központosítják a finanszírozást megalapozó adókat, akkor itt a jól ismert tanácsrendszer – elvtárs, nem azért vagy, hogy dönts, hanem hogy döntéseimet végrehajtsd.
A demokrácia komoly erőpróbája lesz április 9-én az esztergomiak demonstrációja a fővárosban. Az eladósított, működésében csaknem ellehetetlenített Esztergom polgárai önkormányzati választást követelő petícióval vonulnak a Parlament elé, s a kormányzattól remélik a városvezetésben kialakult patthelyzet megoldását.
Tavaly a kormány még nagy reményeket fűzött adócsökkentési tervéhez: remélte, hogy hamar fellendül a gazdaság, javul a foglalkoztatottság, a költségvetési hiány kellő szintre apad. Csalódniuk kellett, így került sor a Széll Kálmán-terv meghirdetésére, amely már megszorításokat is tartalmaz. A terv brüsszeli fogyasztásra készült, angol nyelvű változatában benne van az is, mi lett volna, ha nem jön a kiigazító program. Oblath Gábor írása tegnap jelent meg az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének blogján.
Az InfoRádió Aréna című, 2011. március 28-i adása, amelynek Gyurcsány Ferenc volt a vendége, magába sűrítette a magyar baloldal megannyi problémáját. Gyurcsány elismerte: a szocialista párt két fő ideológiai táborra oszlik, az egyik szerint a balközép és a baloldali politika megfér egymás mellett egy pártban, a másik szerint viszont a szavazókat csak egy egyértelműen baloldali politikát folytató párt lesz képes visszanyerni -- mutat rá a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesz-KDNP népszerűsége az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent, ám az ellenzéki pártok ebből semmit sem profitáltak. Egyelőre nincs olyan ellenzéki erő, amely reális alternatívát nyújtana a kormánnyal szemben. Ennek legalább három fő oka van: a politikai helyzetből fakadó hátrány, a kommunikációs deficit, illetve a szakpolitikai hiányosságok – mutat rá a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Nem az ellenzéki pártok tartoznak magyarázattal, hogy miért nem vesznek részt a most zajló alkotmányozási folyamatban, hanem a kormánypártok, hogy miért bocsátkoztak bele ebbe az illegitim alkotmányozási kalandba. Miért kísérelik meg egy közösnek szánt norma- és szabályrendszer paragrafusokba foglalását, amelyet az ellenzéki pártok nélkül készítettek elő, és az LMP és az MSZP távollétében vitatnak meg?
Sokan írják, mondják, hogy az ország már megint az „álamfőn” (sic) röhög. Valójában sokkal nagyobb blamázs mindaz, ami Schmitt Pál személyével, múltjával kapcsolatban már eddig napvilágot látott.
Amit most látunk, az szükséges, de csak a kezdő lépés. A nyugati koalíció sokat segít a líbiaiaknak, ha vadászgépeivel betartatja a repülési tilalmat – de a missziónak rossz vége lehet, ha utána simán átadják az országot egy iszlámista ellenzéknek. Új ENSZ-határozatra van szükség, amely lehetővé tenné a hadseregek szárazföldi jelenlétet, ameddig csak szükséges.
Az új alkotmány preambuluma, a Nemzeti hitvallás patetikus, már-már imádságos hangulatban szól a magyar nemzet tagjait összekötő értékekről. A szövegezők minden bizonnyal elhatározták, hogy – merítve az európai preambulumok széles eszköztárából – összefoglalják mindazt, hogy mit jelent és mitől jó magyarnak lenni, mire lehetünk büszkék történelmünkből. Ugyanakkor a preambulum kinyilvánítja az 1989-es alkotmány érvénytelenségét, ami felettébb furcsa, hiszen éppen ennek alapján folyik maga az alkotmányozás – állapítja meg a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A Fidesz frakcióvezetője megúszta a politikusi karrierjét fenyegető botrányt. A lemondását követelő ellenfelei egy szélsőjobbos weblap médiahekkjének köszönhetően nevetség tárgyává váltak, s visszakozásra kényszerültek. Ám ettől függetlenül a Lázár-ügy továbbra is létezik, sőt olyan részletekre is rávilágított, amelyek az ország további sorsára is kihatással lesznek.
Most még szerencsénk volt, Gyöngyöspatán nem folyt vér, sőt, egy pofon sem csattant el, de legközelebb korántsem biztos, hogy ilyen könnyen megússzuk – itt vagy máshol. A Patán élő többség és a kisebbség ma még józanul, felelősen gondolkodó része okosan tenné, ha sürgősen újrakezdené a párbeszédet és az együttműködést a konfliktust kiváltó problémák felszámolására. Mielőtt valóban jóvátehetetlen dolgok történnek.
Most az arab világ jövőjét a technológia és az okos politika, a „hard power” és a „soft power” jó kombinációja dönti el. Bengázi lehet az arab világ megnyeréséért folytatott küzdelem El-Alamein-je, vagy – ha jobban tetszik – Sztálingrádja.
Gyöngyöspatára fókuszál az ország figyelme, de az itt tapasztalható „rendetlenség” nagyon sok faluban, városban, régióban tapasztalható. A kormányváltás után az illetékesek gyors rendrakást ígértek, de ennek egyelőre kevés nyoma van. Sőt a helyzet „fokozódik”.
A hazai ombudsman rendszer átszervezésének és egyszerűsítésének vannak indokolható szempontjai. Ám súlyos következményekkel járhat, ha ennek során alapvető emberi és állampolgári jogok sérülnek. Mindeközben az ombudsmanok elkeseredett pozícióharca folyik a háttérben, egyikük sem akarja feladni saját vadászterületét.
A Fidesz-kormány működésének még csak az első évében vagyunk, de a sok, már véghezvitt és tervezett változtatás egyértelműen új politikai rendszer irányába mutat. A most épülőben lévő új alkotmányos rendszer hosszú évekre, akár évtizedekre szóló jogokat biztosít és kötelességeket ír elő, keretekbe (és korlátokba) helyezheti a következő törvényhozások, kormányok és az egész ország életét – jósolja a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Március idusán, a forradalomra emlékezve mi sem jellemezhette volna jobban a magyar társadalom, s ezen belül a baloldal állapotát, mint a gyöngyöspatai események kapcsán kirobbant Szanyi-ügy, s az arra adott válaszok, illetve hallgatások.
A Heves megyei Gyöngyöspatán polgárőrök masíroznak a Jobbik szervezésében. Sorozatos lopások és atrocitások miatt a helyiek nem érzik biztonságban magukat. A cigány családok is rettegésben élnek, mindenki fél mindenkitől. Hogyan jutottunk ide? Miért nem cselekedett időben a helyi kisebbségi önkormányzat, a helyi egyházközség, a helyi iskola? Vajon miért nem alakult meg már régen a helyi polgárőrség, bevonva a munkájába a cigányság normális életvitelű többségének képviselőit is? Megválaszolatlan kérdések.
A Fidesz-kormány erős állami szerepvállalásra alapozott, cselekvésorientált kormányzást kíván megvalósítani. Ezek az államra, családra, kormányzásra, erőpolitikára vonatkozó szemléleti alapvetések jelen lesznek minden szakpolitikai döntésben, érvényesülnek majd minden átalakítási mozzanatban, és ezáltal – közvetve vagy közvetlenül – jelentősen kihatnak életkörülményeinkre is, jósolja Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
A magyar politikai elit jelentős része – a pártvezetőktől a miniszterekig, a helyi kiskirályoktól a képviselőkig, pártállástól függetlenül (tisztelet a kivételnek) – komolyan azt gondolja, hogy bárhol, bármikor nyugodtan feltörölheti a padlót a magyar sajtóval és annak munkatársaival.
Nem lehet kétséges, ilyen nép, mint amilyen mi magyarok vagyunk, nincs még egy a világon. Ezt az elmúlt 24 órában ismételten bizonyítottuk, s a Besenyő család Pista bácsijának szép szavával kérdezhetjük: normálisak vagyunk?
Az infláció gyorsul, a közlekedés lassul, elkészült egy mindenkit meglepő törvényjavaslat, amely kiütheti a plázákat, a kormány pedig megemelte a hiánycélt.
Oleg Szmirnov ezredes, a GRU hírszerzője egy budapesti étterem előtt mosolyog a kamerába a kormánypropagandistával.
Az ex-tiszás Farkas Dezső a rendszerváltást akarja segíteni új politikai kezdeményezésével, az Irány Párttal.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
