© Marton Szilvia

Gráf József: Egész életemben egy szűk területen, az agráriumban dolgoztam. Ehhez értek és ezért mertem elvállalni a miniszterséget. Tudtam, hogy szakmai értelemben el tudom látni a feladatot. Ez persze önmagában még kevés, és a miniszteri poszt elvállalásakor volt is bennem kétely. Földművelési miniszter ennyi ideig Magyarországon még nem volt a posztján: több mint három éve vagyok miniszter, tehát úgy tűnik, hogy nemcsak a szakmai, hanem a politikai része is megy a dolognak. A kérdésére visszatérve: soha életemben nem foglalkoztam egészségüggyel, oktatásüggyel, energiapolitikával, tehát olyan dolgokkal, amelyek egy miniszterelnök mindennapi feladatai között szerepelnek. (Melyik miniszterelnök foglalkozott? A szek.) Ráadásul ismerem az agrárminiszteri poszttal járó leterheltséget: van, hogy három-négy hónapig minden hétvége mindkét napján dolgozom, például krumplifesztiválra, rózsafesztiválra vagy bornapokra hívnak.

Ezt ne vegye panaszkodásnak, de ezek után erős a kétely bennem, hogyan tudnék kormányfőként megfelelni a kihívásoknak. Hozzáteszem, a márciusi-áprilisi nagy politikai bizonytalanság már a múlté. A kisebbségi kormány működőképesnek tűnik. Az igazi próbatétel az adótörvények és a költségvetés megszavazása lesz. Nem látok olyan okot, amiért jelenleg miniszterelnök-cserén kéne gondolkodnia a Magyar Szocialista Pártnak. S ismerve a költségvetés jelenlegi helyzetét, a konvergenciaprogram eredményeit, jó esélyt látok a költségvetés elfogadására. Megjegyzem, nagyon nem voltam híve a koalíció szakadásának. Az volt a véleményem, hogy amíg lehet, kölcsönös kompromisszumokkal együtt kell kormányozni az SZDSZ-szel. Nem így alakult. De az SZDSZ-szel való együttműködés fenntartását továbbra is fontosnak tartom.

hvg.hu: Nem tartaná-e jó megoldásnak, ha az SZDSZ visszatérne a koalícióba – akár egy miniszterelnök-cserével?

G.J.: Ennek nincs politikai realitása. A koalíción kívüli együttműködést látom jelenleg az egyetlen járható útnak. S erre mindkét részről látok hajlandóságot.

hvg.hu: Azt a mondatot azért nem mondta ki, hogy „Nem, nem leszek miniszterelnök.”

G.J.: Ahogy már korábban is kifejtettem, a politikában soha nincs „soha”. Most az a feladatom, hogy a kormányt és a miniszterelnököt támogassam a helyzet konszolidálása érdekében. 99,9 százalékig biztosra veszem, hogy nem leszek miniszterelnök. Nem akarok az lenni és nem teszek az ügy érdekében semmit.

hvg.hu: Nincs az MSZP-n belül Gráf- csoport?

G.J.: Nincs. Többféle klikk van a párton belül, de nekem egy szál emberem sincs, akinek az én pozícióm erősítése lenne a feladata.

Meggytermelők kiöntik a termést. Rossz helyen tüntettek? © MTI

G.J.: Összesen mintegy 1300 milliárd forintról van szó. Körülbelül 320-330 milliárd forintot nyertek eddig el. Ez nem jelenti azt, hogy ennyi már ki lenne fizetve: egy sertéstelep átépítése például két évig tart és az elszámolás utólag történik meg. Eddig csak körülbelül 23 milliárd forintot fizettünk ki. Azt nem tehetjük meg, hogy az egészet egy év alatt meghirdetjük, mert elfogy a pénz, márpedig ez egy hétéves program. Egy gépberuházást például ki tudunk fizetni: megvett valaki egy gépet, hozza a számlát, ki lehet fizetni. Aki valamit két évig épít, az csak a második év végén lát pénzt.

hvg.hu: Egy támogatási kérelem esetén hány százalék önrészt kell fölmutatni?

G.J.: Attól függ, hogy milyen beruházásról van szó. Általában 50-60 százalékot, de bizonyos, a környezet védelmét szolgáló beruházásoknál csak 25-öt.

hvg.hu: Néhány napja a Fidesz azt javasolta, hogy húszról öt százalékra csökkentsék az alapvető élelmiszerek áfáját. Ön azt válaszolta erre, hogy az áfacsökkentés hosszútávon nem csökkenti az árakat. Ezt hogy érti?

G.J.: Volt az MSZP-SZDSZ kormánynak egy áfacsökkentési akciója. Az volt a tapasztalat, hogy fél év alatt az áfacsökkentést lenyeli a kereskedelem. Beszéltem több közgazdával, akik ugyanezt erősítették meg: szerintük nem az áfát, hanem a vállalkozói adókat kéne csökkenteni. De az alapvető élelmiszerek, mint a tőkehús, a liszt és a tej áfájának csökkentése - ahogy az ellenzék javasolta - tárgyalási alap lehet. Ám az élelmiszerárak szabályozásának a legjobb eszköze a termelés növelése. Ha a termelést növeljük, akkor nem fognak az élelmiszerárak az egekbe szökni. Az idén búzából, árpából jó harminc százalékkal több a termés, mint tavaly, kukoricából pedig kétszerese a tavalyinak. A búza és a kukorica ára a tonnánkénti hatvanezer forintról harminc-negyvenezerre megy le. De ez - tekintettel a megnövekedett mennyiségre - nem érinti túlságosan tragikusan a termelőt.

hvg.hu: Tekintettel a 140 dolláros hordónkénti olajárra, politikusok és közgazdák egyre többen sürgetik, hogy nőjön a világ energiaellátásában az olajszármazékok helyett a mezőgazdasági termények szerepe. Ez jelentheti azt, hogy Magyarország lesz a XXI. század Kuvaitja?

G.J.: Világszerte filozófiai vita folyik arról, hogy erkölcsös-e élelmiszerből mást előállítani. Nekem erről az az álláspontom, hogy az előállított termékkel az ország és polgárainak javát kell szolgálni. Ha gazdaságos, kifizetődő a gabona egy részéből energiát előállítani, akkor nekem ezzel kapcsolatban nincs erkölcsi aggályom. De az ENSZ-főtitkár például kifejezetten negatívan ítélte meg a közelmúltban a „Gabonából energiát” programot , mondván, 850 millió ember éhezik a világban.

Mindenesetre nem az a megoldás, hogy nem állítunk elő etanolt. A fosszilis energiahordozók lelőhelyei végesek. Magyarországra vonatkoztatva: idén jó lesz a gabonatermés, ez 16-18 millió tonna gabonát jelent. A hazai fölhasználás nyolcmillió tonna. Vannak komoly gabonatárolóink. Miért ne lehetne kétmillió tonna magyar gabonából energiát termelni? De ugyanakkor ne essünk olyan túlzásba, mint amilyenbe a nagy országok esnek: az összes gabonafölöslegükből etanolt állítanak elő. Ez ugyanis gabonahiányt és komoly áremelkedést von maga után. Nem szabad a ló másik oldalára átesni. Három-négy nagy etanolüzemnek van létjogosultsága Magyarországon. A XXI. század Kuvaitja nem leszünk, de az energiafüggőség erősen csökkenthető.

hvg.hu: A múlt hét csütörtökén meggytermelők a Parlament elé öntötték termésüket, így tiltakozva az alacsony fölvásárlási árak ellen, illetve segítséget várva a kormánytól. Kívánja-e az állam támogatni a meggytermelő parasztokat?

G.J.: Az Európai Unió tagállamaként Magyarország versenytorzító és a piaci folyamatokba közvetlenül beavatkozó támogatásokat nem adhat. Ha bármennyi közvetlen támogatást adnánk, az ötszörösét kéne büntetésből befizetni az Unió kasszájába - amit a mezőgazdaság többi termelője sínylene meg. A probléma az, hogy tavaly elfagyott a meggy egy része. A másik része nem, így akiknek nem fagyott el a meggyük, azok kétszáz forintért el tudták adni kilóját. Most viszont hatvan-nyolcvan forintért tudják csak, s ez ráfizetéses számukra. A két év átlagából azonban még mindig aránylag jól kijönnek. Akiknek viszont elfagyott a meggyük, azok nagyon rosszul jártak: tavaly nem volt meggyük, most meg van, csak nem tudják eladni. Közvetett segítséget tudunk csak adni, esetleg kedvezményes hitelekkel.

A termelőknek a kapitalizmusban tudomásul kell venniük, hogy vannak jobb és rosszabb évek. Nyugaton nem a minisztérium előtt öntik ki a tejet, hanem a nagykereskedelmi lánc székháza előtt. A partner ugyanis a felvásárló, nem az állam. Még húsz évvel a rendszerváltás után is az van az emberek fejében, hogy az állam álljon helyt és oldja meg az ő problémájukat.

hvg.hu: Az EU tagállamaiban azok a parasztok, akik valódi trágyát használnak, vagyis nem szennyezik a környezetet, komoly állami támogatást kapnak. Ugyanígy azok is, akik "emberi" körülmények között tartják és szállítják állataikat. Ösztönözni lehet a magyar gazdákat is ebben az irányban?

G.J.: A környezetvédő gazdálkodás előmozdítására vannak pályázataink. Ezekhez különböző kiegészítő támogatások is kapcsolódnak.. Az ilyen célokra szánt pályázati összeg mértéke 2012 után jelentősen megnőhet. A magyar gazda ugyanis 2012-ig csak a 64 százalékát kapja annak a támogatásnak, amelyet a régi EU-tagállamok gazdái kapnak. Az EU folyamatosan vezet be kötelezően előírt növény- és állatvédelmi változásokat. Ezzel párhuzamosan - remélhetően - a német, osztrák, de még a magyar vásárló is egyre környezettudatosabbá válik.

Szegő Péter