Tetszett a cikk?

Hogy a II. világháború utáni legnagyobb európai genocídium közvetlen felelőse Radovan Karadzsics, az nem vitás. De az, hogy létrejött az a helyzet, amely lehetővé tette a szörnytettet, bizony regionális (sőt európai és nemzetközi) „csapatmunka” volt: a közvetett felelősséget nem egyedül Szerbia viseli, sáros a nyugati világ is.


Radován Karadzsics egykor, és elfogása idején.
© AP
Mint az lenni szokott, az élet gyakran überolja a fikciót. Richard Shepard Rókavadászat c. 2007-es thrillerében egy Richard Gere alakította oknyomozó riporter kezd a háborús bűnösként körözött volt szerb politikus felkutatásába. Ebben a mozifilmben Radovan Karadzsics a boszniai hegyvidék egyik falujában rejtőzik, fegyveres testőrök védelme alatt.

A valóság azonban még a forgatókönyvírók képzeletét is túlszárnyalta. A Boszniában végrehajtott tömeggyilkosságokért felelős egykori államfő ugyanis a szerb fővárosban vitt orvosi magánpraxist. Tömegközlekedéssel utazgatott, szakmai rendezvényen mondott beszédet, folyóiratcikkeket közölt, pszichiáterként is dolgozott. Úgy tűnik, csöppet sem rettegett attól, hogy a belgrádi kormány feladja a Nemzetközi Törvényszéknek. Valahai protektora, Milosevics lefogása után ő hét évig maradhatott háborítatlan nyugalomban. Eme abszurdum megértéséhez szükséges dióhéjban feltérképezni a balkáni reálpolitika útvesztőjét.

A körözött, toplistás náci gyilkosok közül egyik sem lett volna olyan arcátlan és elbizakodott, hogy Berlin szívében nyisson üzletet. Leghírhedtebb példányuk, a Karadzsicshoz hasonlóan orvosi diplomával rendelkező Josef Mengele Argentínában, majd Paraguayban bujkált. Kérdés, mire utal a srebrenicai vérengző pimaszsága: a realitásérzék elvesztésére vagy jogos önbizalomra?

Tény, hogy az anyaországi és boszniai szerb hatóságok – finoman mondva – nem szakadtak bele a Hágával való együttműködésbe. Az is valószínű, hogy nemzete bűnüldöző és belbiztonsági szolgálatainak bizonyos – akár vezető tisztségben lévő – emberei segíthettek neki a menekülésben. „Legendájának” felépítése profi hírszerzőnek is dicséretére válna. Szabotálhatták a körözési munkát, leadhatták neki a drótot, hogy üldözői a nyomában vannak.

Hogy a kormány csigalassúsággal adogatja ki a gyilkosokat, annak persze pragmatikus okai is lehettek. Úgy is mondhatnánk, Szerbia legjobb exportcikke a háborús bűnös, akivel demonstrálni lehet az ország unióérettségét. Vétek lenne gyorsan elpazarolni őket, s nem tartalékolni belőlük szűkös időkre. De hiba volna a dolgot pusztán a vezetőkre hárítani. A kormány passzivitásának (vagy cinkosságának) társadalmi okai is vannak.

1945-ben Németországban a szövetséges csapatok lényegében megsemmisítették a náci államgépezetet. A hitleri birodalom romjain stabil demokrácia épült, amely szembe mert nézni a totalitárius diktatúra bűneivel. Ráadásul a nemzetiszocialista állampártot törvényen kívül helyezték, vagyonát lefoglalták. Léteznek ugyan militáns neonácik, de törpe kisebbségben vannak. Szerbiában ilyesmi nem történt. Milosevics halott, de a pártja zavartalanul működik, most éppen kormányra került. S azon javakhoz sem nyúltak, amelyeket a vezérek bűntársai az etnikai tisztogatás, a háborús káosz időszakában jogtalanul harácsoltak össze.

A szerb politikai kultúrában nincsenek erős hagyományai a többpártrendszerű parlamentáris jogállamnak. Hiszen nyugati kultúrkör helyett a bizantinus despotizmus nyomta rá bélyegét történelmi fejlődésére, amelyet tovább súlyosbított az ötszáz éves török uralom. Az 1878-ban visszanyert függetlenség után zsinórban követték egymást az államcsínyek, belpolitikai gyilkosságok, összeesküvések. Már az I. világháború előtt gombamód szaporodtak a félkatonai szervezetek, merénylő-csoportok. Később sem sikerült teljesen elszakadni a nemzetállami sovinizmus, a kisebbségüldöző mentalitás, az etnikai vérbosszú hagyományától. Abban, hogy Jugoszlávia, mint államalakulat végül működésképtelennek bizonyult, a szerb nacionalizmusnak döntő szerepe volt.

Társadalmi háttér (Oldaltörés)

Sokan vannak Szerbiában, akik a mai napig nem látják be, hogy az ország kisebbségpolitikája a szomszédos nemzeteknek rengeteg fájdalmat, sérelmet, kártételt okozott az elmúlt évszázadban, hogy a délszláv polgárháború kirobbantásában Belgrádnak óriási felelőssége volt. Legtöbbjük a hazáját kizárólag áldozatnak tekinti, amely a kereszténység és a nyugati civilizáció védőbástyájaként állt helyt az Oszmán Birodalommal szemben. Az országukat a hálátlan, kozmopolita Nyugat és az áruló, jugoszláv eszméhez hűtlen horvátok, bosnyákok, albánok, magyarok fel akarják darabolni. Akik így gondolkodnak, azok a honfitársaik által elkövetett bűnöket bagatellizálják, illetve nem kívánnak szembesülni velük. Netán egyenesen helyeslik, jogosnak tartják azokat. Azonkívül ne feledjük: a gyilkosságokat Milosevics, Karadzsics és Mladics rendelték el, de végrehajtásukban sokan vettek részt.

A verőlegények, a nőket erőszakolók, a kivégzőosztagok tagjai, a besúgók, a koncentrációs táborok őrei sejthetik: amennyiben a górékat elszámoltatják, lehet, hogy ők is sorra kerülnek. Ennél jóval szélesebb kört érintenek a háborús fosztogatások, a megöltek vagy elüldözöttek javainak szervezett lopása, a rezsim alvilági kapcsolatai, az embargó alatt nagyüzemivé duzzadt csempészet és feketegazdaság ügye.

Az újgazdagok - de még a kisebb mértékben jómódúak - közül is számosan szerezték vagyonukat bűnös úton. És ez alatt nem a magyarországi simlis-joghézagos, de békés privatizációt kell érteni. Hanem gengsztermódszerekkel zajló, véres zsákmányszerzést. Nem csoda, hogy ilyen légkörben Karadzsics úgy érezhette: nem kell lelepleződéstől tartania. Ahol sok embernek van háborús cselekedeteit illetően titkolnivalója, ott a kis bűnös nem a nagy bűnösre haragszik, hanem az ilyen vétkek feltáróira.

Ez az oka, hogy a kormány csak habozva, késlekedve mer szembemenni a közhangulattal, de a tisztességes szerbek is félnek a tömegtámogatást élvező nacionalisták bosszújától. A Kurucinfo belgrádi változatainak olvasói nem benzinespalackkal, hanem távcsöves puskával és távvezérlésű bombával dolgoznak.

Ugyanakkor felelős a vérengzésekben a beavatkozást halogató és dilettáns módon kivitelező nyugati világ is. Ahogy a többi balkáni kisállam politikája se teljesen ártatlan. S nemcsak annyiban, hogy, ha kisebb mértékben is, de a horvát, albán, bosnyák fél szintén követett el atrocitásokat. Hanem atekintetben is, hogy Milosevics és alvezérei ideig-óráig sok vonatkozásban beleillettek a szomszédok nacionalistáinak terveibe. 1993-94-ben volt olyan elképzelés, hogy Tudjman Horvátországa és a pánszerb irredenták felosztják egymás közt Bosznia-Hercegovinát. Így az ottani muszlimok semmit nem kaptak volna. Micotakisz görög kormányfőnél 1991-ben felmerült a lehetőség, hogy Kis-Jugoszláviával „társbérletben” szétdarabolják Macedóniát. Ettől függetlenül, a maga albánjaival konfliktusban lévő skopjei vezetés is örülhetett, hogy Szlobo vaskézzel tartja féken az etnikai rebelliót. (A macedóniai albán önrendelkezési mozgalom Koszovó 1999 nyári NATO-felszabadítása után kapott lendületet.) De az irracionális gyűlöletre alapozó koszovói albán, horvát és bosnyák nemzeti fundamentalisták is sokat köszönhetnek szerb kollégáinak. Nekik hála, pozícióikat meg tudták szilárdítani a szerb agresszió sújtotta országaikban.

Papp László Tamás

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Világ

Karadzsics jótanácsai: "békére van szüksége?"

A héten elfogott Radovan Karadzsics álnéven írott cikkeiből idézget a szerb sajtó. Egészségügyi magazinokba írt írásai közül választott ki egyet és fordított le a Serbia Insajd nevű blog szerzője.

MTI Világ

Zűrzavar és harag Karadzsics szülőfalujában

Radovan Karadzsics őrizetbe vétele zűrzavart és haragot keltett szülőfalujában, a Montenegró északnyugati részében fekvő Petnicában, ahol a nemzetközi igazságszolgáltatás által keresett szökevény több unokatestvére él.

MTI Világ

Brüsszelhez igazították Karadzsics elfogását

Elfogták Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt, a több mint egy évtizede szökésben lévő hágai vádlottat, akinek terhére többek között a srebrenicai mészárlás kitervelését és elrendelését róják.

MTI Világ

Álnéven praktizált Karadzsics Belgrádban – fotó

Radovan Karadzsics annyira bízott álcázásában, hogy az utóbbi időben Belgrádban élt, s egy magánrendelőben alternatív gyógyászattal foglalkozva pénzt is keresett - derült ki kedden egy sajtóértekezleten.

MTI Világ

Őrizetbe vették Radovan Karadzsicsot

A volt boszniai szerb elnököt, az egyik leginkább keresett, több mint egy évtizede szökésben lévő hágai vádlottat ügyvédje szerint július 18-án, pénteken, a Belgrád és a szerb főváros melletti Batajnica település között közlekedő buszon vették őrizetbe. Európai és amerikai vezetők üdvözölték az intézkedést, amely komoly hatással lehet Szerbia európai uniós csatlakozási törekvéseire.

Bill Gates szerint le kéne zárni az USA-t

Bill Gates szerint le kéne zárni az USA-t

Észak-Korea a koronavírus árnyékában: újabb rakétakísérlet

Észak-Korea a koronavírus árnyékában: újabb rakétakísérlet

A horvát határnál is lehet majd ingázni

A horvát határnál is lehet majd ingázni