Navracsics Tibor. Korrekciós mechanizmusra van szükség. © Szegő Péter

Rendkívüli dolog-e az előrehozott választás? – tette föl entrée-jában a kérdést Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Válaszolt is legott: az, de nem katasztrófa. Rámutatott: csak 2008-ban a Magyarországgal határos hét állam közül kettőben, Szerbiában és Ausztriában tartottak, illetve fognak tartani előrehozott választásokat. Alfred Gusenbauer osztrák kancellár kormányának szétesése után nem ragaszkodott a székéhez, lemondott és nem is ő lesz a szeptember 28-i választáson a szociáldemokraták kancellárjelöltje – fogalmazott a politikatudományokból doktorált politikus nem minden áthallás nélkül.

Az előrehozott választás „egy polgári demokrácia korrekciós mechanizmusa egy válsághelyzet békés megoldása érdekében”. Kiindulópontja, hogy tartalmilag vagy szerkezetileg megváltozott a politikai helyzet a legutóbbi választásokhoz képest – mondta Navracsics. Az osztrák példa alapján úgy vélte: ha széthullik a koalíció, „politikai értelemben széthullik a kormányprogram is”.

A kettős szerepű – politológus és frakcióvezető – Navracsics szerint az előrehozott választásoknak három föltétele van: az előző választások óta megváltozott politikai helyzet; megerősítésre vagy lecserélésre szoruló, megingott kormányzati pozíció; végül, az előrehozott választások szükségességének belátása a kormánypárt vagy a kormányfő részéről. Hozzátette: az első két föltétel fönnáll, a harmadik nem. Úgy vélte: nincsenek szakpolitikai kérdések. A politikai közbeszéd egyetlen témája, hogy megy-e a miniszterelnök, vagy marad. „Ha megy, mikor megy, ha marad, meddig marad.”

A hvg.hu azt kérdezte a frakcióvezetőtől, hogy – tekintettel a kormányprogramról két és fél éve lezajlott országgyűlési vitára majd ezt követő szavazásra, illetve arra, hogy közjogilag most is a 2006 tavaszán megalakult kormány áll fönn – miért óhajt a Fidesz a Gyurcsány-féle Megegyezésről parlamenti vitát és szavazást?. „Már nem a 2006-os kormányprogram valósul meg. A kisebbségi kormány programjának tekintjük a Megegyezést, ezért akarunk szavazni róla” – felelt Navracsics.

Az Országos Választási Bizottság első, 1989 és 1999 közötti elnöke, a Közép- és Kelet-Európai Választási Szakértők Egyesületének főtitkára, Tóth Zoltán az „előrehozott választás” fogalmát többféleképpen: jogpozitivista, állam- és jogtudományi, politológiai és történelmi megközelítésből értelmezte. Az Alkotmány nem ismeri előrehozott választást – fejtette ki. Közép- és Kelet-Európa új demokráciáiban eddig csak három országban, Lettországban, Magyarországon és Romániában nem voltak előrehozott választások. Az előrehozott választások nem föltétlenül jelentenek politikai instabilitást: Kanadában például az elmúlt négy évben három választás volt, holott Kanada stabil demokrácia.

Tóth szerint technikai okokból kizárt, hogy 2008-ban Magyarországon választásokat tartsanak. A legkorábbi elképzelhető időpont 2009 márciusa. Hozzátette: szükség lenne egy tisztességes kampányfinanszírozási törvényre. (Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor a hvg.hu-nak azt mondta: kétharmados törvényről lévén szó, a jelenlegi helyzetben nehéz azt módosítani. Ennek ellenére, folyamatosan zajlanak ötpárti tárgyalások a kampányfinanszírozási törvény módosításáról.)

A hvg.hu azt kérdezte az OVB volt elnökétől, hogy – főleg történelmi perspektívából nézve – egy ország stabilitásának nem fokmérője-e, hogy hány előrehozott választása volt egy bizonyos idő alatt. Tóth Zoltán válaszában rámutatott: kétfajta stabilitás van. Egyrészt társadalmi-gazdasági stabilitás, „a hétköznapok stabilitása”, másrészt a politikai stabilitás. Tóth szerint szerencsésebb országok esetében a kettő egybeesik. Olaszország a klasszikus példája annak, ahol az első megvan, de a második hiányzik. Magyarország – a 2006 őszi zavargások ellenére – politikailag stabil, ez „talán most egy kicsit módosul” - fogalmazott. „A demokrácia fejlődése szempontjából elengedhetetlen a választói bizalom. Az igazi veszély nem az utcai zavargásokban van, hanem abban, hogy a parlamenti pártok közt nincs egyetértés a rend fönntartásának mikéntjét illetően. Néhány alapkérdésben egyet kéne érteni” – tette hozzá. Tóth az előrehozott választást „végső eszköznek” tartja.

Gábor Jenő Dzsingisz. "Nem az ellenzék dönti meg a kormányt." © Szegő Péter

A konferencia nemzetközi kitekintés részében felszólalt az 1956 óta, tizenhat éves kora óta Hollandiában élő Gábor Jenő Dzsingisz, aki új hazája természetvédelmi államtitkára és parlamenti képviselője volt, 1998 és 2005 között pedig diplomataként állomásozott Magyarországon. Mint mondta, 1945 óta nyolc előrehozott választás volt Hollandiában, a lehető legkülönbözőbb okokból, a legutóbbit , melyet 2006. november 22-én tartottak, Ayaan Hirsi Ali holland állampolgárságának az elvétele körüli botrány váltotta ki. Gábor szerint sosem az ellenzék dönti meg a kormányt, egy kormány szétesése pedig nem föltétlenül vezet előrehozott választásokhoz. Általában a koalíció kisebb vagy legkisebb, esetleg a legkiszámíthatatlanabb pártja okozza a krízist.

A Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója, Kiss J. László a legutóbbi, 2005 őszi, szintén előrehozott németországi választást elemezve arra mutatott rá, hogy minden törvényjavaslatot a tartományok delegáltjaiból álló Bundesratnak is meg kell szavaznia. Az Észak-Rajna-Vesztfáliában tartott tartományi választáson előretörtek a kereszténydemokraták (CDU) , a szociáldemokrata párt (SPD) kisebbségbe került a Bundesratban. Ráadásul a gazdasági reformok elfordították a szociáldemokratáktól saját, hagyományos bázisukat, így Schröder lemondott, s jöttek az előrehozott választások, ahol Kiss megfogalmazásában „a német választók választottak, de nem döntöttek”. Jött tehát a Szövetségi Köztársaság történetében második – először 1966 és 1969 közt kötötték – szocdem- kereszténydemokrata nagykoalíció. Legközelebb várhatóan egy év múlva lesznek választások. „Az SPD helyzete nem jó, az CDU-CSU-é viszont jónak látszik” – zárta előadását az intézetigazgató.

Görögországban tavaly szeptemberben volt parlamenti választás és úgy néz ki, hogy 2009 nyarán ismét az urnákhoz járulnak a görögök – derült ki Fokasz Nikosz szociológus, a Magyarországi Görögök Kutatóintézete igazgatójának előadásából. Olaszországban folyamatosan koalíció kormányoz, ráadásul ezek a koalíciók általában elég tarkák – mutatott rá Hajnóczi Kristóf, az ELTE olasz tanszékének doktorandusza. Úgy vélte: a legfontosabb kérdésekkel kapcsolatban az olasz képviselők nem pártkötődésük, hanem lelkiismeretük szerint szavaznak.

Habár Lengyelországban nem sima, hanem kétharmados többség kell a Szejm föloszlásához, 2006. szeptember 7-én mégis átment a kérdés a 460 képviselőn, akik közül 377 megszavazta azt. Alig másfél hónap múlva, október 21-én már meg is tartották a választásokat – mondta el Kovács Orsolya Zsuzsanna, a Nézőpont Intézet Lengyelország-referense..A szeptember 28-án esedékes, előrehozott ausztriai választásokat szocialista-néppárti nagykoalíció előzte meg – derült ki Gruber Inesnek, az Andrássy Gyula Németnyelvű Egyetem hallgatójának az előadásából. Mindkét párt hét-hét tárcát vitt. A folyamatos patthelyzet odavezetett, hogy július 7-én a Néppárt fölmondta a koalíciót. Gruber a különböző koalíciókat számba véve arra a megállapodásra jutott, hogy a választások után egyetlen lehetőség lesz, mégpedig a nagykoalíció folytatása, de kérdés, hogy az működőképes lesz-e.

Szegő Péter