A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió "Az EU keleti bővítése – Magyarország: Az ellenségkép Európa" című összeállításában a szerkesztő, Ralph Borchard kiemelte, hogy Magyarország "ugyan sokat profitál az Európai Unióból és támogatási alapjaiból, de jelentős mértékben megnőtt az Európa-szkepszis".

Az utóbbi években nemigen volt olyan tagország, amely annyiszor került konfliktusba Brüsszellel, mint Magyarország. Volt szó sajtószabadságról, a választójog reformjáról, a bírák függetlenségéről, és vitatott a kormány gazdaságpolitikája is  - fejtette ki a szerkesztő, hozzátéve, hogy "az Orbán-kormány minden esetben engedett egy keveset, hogy aztán a vitatott törvényeket kissé enyhített formában mégis keresztülvigye".

Az "ország mélyen megosztott", és azok közül, akik "kritikusan szemlélik a kormányt", sokan kivándorolnak, Orbán támogatói között pedig sokan úgy érzik, hogy "igazságtalanul bánik velük az EU, és személyes támadás éri őket". Ugyanakkor a többség továbbra is kiáll az uniós tagság mellett van - hangzott el a német közszolgálati rádióban.

Le Figaro: Nem ismerik Magyarországot, akik Orbán programját szélsőjobbosnak tartják

Tíz évvel az EU-bővítés után a franciák jobban ismerik Kínát vagy Patagóniát, mint a sokkal közelebbi balti országokat, Lengyelországot vagy Magyarországot - írta a Le Figaro című francia konzervatív napilap internetes változatában Francoise Pons európai uniós témákra szakosodott újságíró. A Magyarországra négy év óta zúduló nyugat-európai bírálatözön ijesztő a szerző szerint.

Magyarország és általában egész Közép-Európa elmúlt 25 éves történetének nem ismeretéről tanúskodik az, hogy rendszeresen, szinte már kötelességszerűen arra a következtetésre jutunk: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a szélsőjobboldali Jobbik programját valósítja meg. Hogy lehet azt állítani, hogy a sajtószabadságot ugyanolyan mértékben megcsúfolják Magyarországon, mint Fehéroroszországban, miközben a Riporterek Határok Nélkül újságíró-szervezet értékelése szerint Magyarország az európai középmezőnyben található? Hogy lehet olyan rossznak ítélni az új magyar egyházi törvényt, miközben az alkotmányos jogok érvényesülése felett őrködő Velencei Bizottság szerint - noha a testület maga is kritizálta a jogszabályt - az mind betűjében, mind végrehajtásában egész Európa egyik legliberálisabb, ha nem a legliberálisabb és legnagylelkűbb törvénye, miközben Franciaország a lista alján található.

Mindez nem azt jelenti, hogy Magyarországot ne lehetne bírálni, de csak igazságosan - írta Francoise Pons.

Le Monde: Európa egyetlen populista kormánya

A Le Monde című baloldali liberális francia lap nyomtatott kiadásában cikket közölt az európai populista és szélsőjobboldali irányzatokról, és ebben az összefüggésben megemlítette az Orbán-kormányt is, amelyet Európa egyetlen populista kormányának nevezett.

Jan-Werner Müller, a New Jersey-i University of Princeton politológia professzora a lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Orbán populizmusát jól jellemzi a Fidesz 2002-es választási veresége után tett kijelentése, amely szerint "a haza nem lehet ellenzékben". Másként szólva, ha az ellenfél a gyakorlatban meg is nyerte a választásokat, erkölcsi értelemben továbbra is az ő, Orbán pártja maradt hatalmon.

Egy másik jelenség, amely a populistáknál megfigyelhető, hogy ha kormányon vannak, nyíltan kedveznek a klientúrájuknak. Szerinte ez történt Magyarországon is. Lehet persze azzal csökkenteni a vád jelentőségét, hogy hiszen a másik oldal is ezt csinálja - de a populizmus sajátossága, hogy ezt nyíltan vállalja is.

Ian Buruma, a New York-i Bard College oktatója szerint az Orbán Viktor és más európai populista vezetők, mint az olasz Beppe Grillo vagy a (meggyilkolt) holland Pim Fortuyn között az a különbség, hogy az utóbbiak nem is akartak hatalomra jutni, míg Orbán kormányon van, és tartózkodik mindenfajta bohóckodástól. Az ilyen párt szerinte tényleges veszélyt jelent.

Lauder: Orbán mást mond angolul, mint magyarul

A The Jerusalem Post című izraeli lapban Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus vezetője az európai antiszemitizmus erősödését, a szélsőjobboldali pártok előretörését többek közt a magyar Jobbik párt példáján szemlélteti.

Lauder szerint a Jobbik húsz százalékos választási eredménye ellenére a pártra szavazók nagy része valószínűleg nem keményvonalas antiszemita, de évekig tartó pártpropagandának kitéve radikalizálódhatnak. “Az a baj, hogy nem minden vezetőnek áll szándékában a szembenézés az antiszemitizmussal a szükséges intézkedések megtételével. A magyarok például nem hajtották végre a szükséges tetteket a Jobbik ellen és a gyűlölet felszámolásáért. Alapvetően nem léptek.”

"Orbán Viktor miniszterelnök jó beszédet tud mondani az ügyben, de ez egy angolul elhangzó beszéd, és ahogy Mahmúd Abbász palesztin elnöknél vagy Jasszer Arafatnál is, ez más, mint amit a saját anyanyelvén mond belső használatra” - vélekedik Lauder.