szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Németország elutasítja a terroristák követeléseit, s nem hajlandó kivonni katonáit Afganisztánból - jelentette ki hétfőn Berlinben a német kancellár.

Angela Merkel délelőtt Hamid Karzai afgán elnökkel találkozott, s előtte fejtette ki országa ezzel kapcsolatos álláspontját. Karzai ugyancsak arra szólította fel Németországot, hogy ne engedjen a terroristák követelésének. Egyúttal az Afganisztánnak nyújtott német katonai és újjáépítési támogatás folytatását sürgette.

A közelmúltban két iszlamista csoport internetes üzenetben követelte Berlintől katonáinak tíz napon belül történő kivonását. Az egyik csoport két, Irakban fogva tartott német túsz meggyilkolásával fenyegetőzött, míg a másik Németországot - továbbá Ausztriát is - terrortámadásokkal fenyegette meg.

A határidő kedden jár le, de a német kormány már előzetesen közölte, hogy nem tesz eleget a terroristák követelésének. Németország az ISAF kötelékében mintegy 3000 katonát állomásoztat az ország északi részén.

A túszokkal kapcsolatban folyamatosan ülésezik a berlini külügyminisztérium válságstábja, s mindent megtesz azok kiszabadítása érdekében. A német kormány ugyanakkor elutasít minden fajta zsarolási kísérletet - jelentette ki Merkel.

Az afgán államfő a közép-keleti ország stabilizálása érdekében nélkülözhetetlennek nevezte a NATO és ezen belül Németország katonai segítéségét, s egyidejűleg az újjáépítéshez nyújtott gazdasági támogatás növelésére szólított fel.

Vasárnap este Karzai több nemzetközi segítséget sürgetett az afgán hadsereg és rendőrség számára. "Jól képzett és jól fölszerelt hadseregre van szükségünk" - jelentette ki Berlinben az elnök, aki szerint ez a módszer végső soron olcsóbb megoldás volna a nemzetközi közösség számára, mint külföldi katonák állomásoztatása Afganisztánban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Kényes misszió előtt Angela Merkel

Kényes küldetésre utazott pénteken Lengyelországba a német kancellár, hiszen a két ország viszonyát számos konfliktus terheli, kezdve Oroszországgal és a német-orosz gázvezetékkel az európai alkotmányon át egészen a Washingtonhoz fűződő viszonyig. Az utóbbihoz tartozik a lengyel földre tervezett amerikai rakétatámaszpont kérdése is, amely nemcsak Moszkvát bőszítette fel, de megosztotta magát a NATO-t is.