Tetszett a cikk?

Kínában minden félpercben komoly rendellenességgel születik egy csecsemő. A hat kéz- vagy lábujj, a nyúlszáj, a farkastorok mindennapos jelenség. A valamilyen deformálódással járó születési rendellenességek száma 40 százalékkal emelkedett 2001 óta. Ez két millió beteg újszülöttet jelent évente, másik 8-12 millió csecsemőn a születés után jelentkeznek maradandó károsodások.

Ezek az egyre ijesztőbben növekvő betegségi mutatók azóta borzolják a kínai egészségügyi miniszter idegeit, amióta Kínában berobbant az ipari és gazdasági fejlődés. Az ehhez szükséges energia előállításának a szükségessége, a laza környezetvédelmi szabályok és az ellenőrizhetetlenség annyira tönkreteszi a környezetet, hogy az már nem csak a csecsemőkre, de felnőtt lakosságra is veszélyes (évente több mint félmillió kínai hal meg idő előtt a levegőszennyezés miatt).

Kína a világ 20 legszennyezettebb városból többet is magáénak tudhat. A legrosszabb helyzetben az északi régiókban, a hegyek között élők vannak. Shanxi megyében a magas kéntartalmú bányászat miatt mind a négy nagy város benne van az említett húszban. Az ipart szinte mindenhol szén alapú hőerőművekből származó energia működteti. A legnagyobb város, Linfen felett például annyira általános a szmogfelhő, hogy a fák kornyadtak, a víz pedig olyan mocskos, hogy olaj állagú, és a bűz elviselhetetlen. Itt a legmagasabb a születési rendellenességek száma, amelyek még a kínai átlagot is meghaladják.

A leggyakoribb betegségek közé a farkastorok, a magzati szívrendellenességek, a hat kéz- vagy lábujj, a vízfejűség és az idegi rendellenességek tartoznak, és minden hatodik megszületett gyereket érintenek. De van egy tucat más betegség, ami nem diagnosztizálható azonnal, csak a születés után több hónappal vagy a gyermekkor előrehaladtával. A betegen világra jött gyerekek 30 százaléka meghal, és kb. 40 százalék az, akiknek az egészségügyi állapota nem javítható, és örök életükre fogyatékosok maradnak.

„A születési rendellenességek rontják az ország nemzeti erejét, nemzetközi versenyképességét, szociális és gazdasági fejlődését, mint ahogy azt is nehezítik, hogy társadalmunk teljességgel jómódban éljen” - jelentette ki Jiang Fan, a Nemzeti Népesség és Családtervezési Bizottság feje, majd hozzátette: „A rendellenességek kezelése rendkívül magas összegeket emészt fel a kormány egészségügyi kasszájából, és hosszú távon hozzájárul a munkaerő minőségének a romlásához.”

Bár a családtervezési felügyelőség feje, An Hungxiao is a környezetszennyezést teszi felelőssé, a betegségeket nem tudják egyértelmű okokhoz kötni. Nem tisztázott, hogy a szennyezett levegő, az emiatt gyakori savas esők vagy a koszos víz az oka az elriasztó számoknak. A beteg csecsemők aránya nagyobb a szegényebb területeken, és a kínaiak között gyakori a rokoni házasság, amelyből gyermekek is születnek, így az sem kizárt, hogy ez is közrejátszik a rendellenességek számának növekedésében. Pontos számokat ráadásul nem ismer az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem, mert az esetek többségében a betegségeket a családok a szégyen miatt be sem jelentik.

Azt a kormány is elismeri, hogy valamit tenni, kell, de Kína nehéz helyzetben van, mert a gyárak, üzemek nélkülözhetetlenek. A kormány nagy nyomás alatt van, hogy munkahelyet teremtsen millióknak, és milliárdokra van szüksége, hogy „tisztább” energián alapuló technológiákat alkalmazhasson.

Krisztina O'Brien

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Kínai űrszonda Hold körüli útra indult

Útjára bocsátották az első Hold körüli pályára tervezett kínai szondát a középnyugat-kínai Szecsuán tartományban lévő hszicsangi műholdkilövő állomásról.

HVG-Könyvek

KÍNA – BARÁT VAGY ELLENSÉG?

Újabb Kína-témájú kötetünk szerzője több éven át kínai tudósítóként dolgozott a legnevesebb brit televíziós csatornák számára, így behatóan ismeri a kínai társadalmat és kultúrát. E könyvében a modern Kínát mutatja be, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetet, a társadalmi és kulturális jelenségeket a múltba ágyazva tárja az olvasó elé.

MTI Gazdaság

Már 310 ezer kínai dollármilliomos van

Kína az ötödik helyre jött fel a dollármilliomosok számát tekintve a világ országai között, csak az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia és Németország előzi meg ezen a téren - tűnik ki egy jelentésből, amelyet a Boston Consulting Group (BCG) nevű pénzügyi tanácsadó szervezet adott ki.

MTI Világ

Miért pusztul a kínai nagy fal?

Földkupacokká változtatták a kínai nagy fal egyes szakaszait a Kína északnyugati részén tomboló homokviharok, ennek következtében ezek a részek húsz éven belül teljesen megsemmisülhetnek - figyelmeztetnek régészek.

hvg.hu Gazdaság

Kína a világ legnagyobb exportőre

Kína augusztusban több árut és szolgáltatást adott el, mint Németország, ezzel immár a világ legnagyobb exportőre. Az Egyesült Államokban és Európában egyre erőteljesebben követelik a jüan felértékelését, ám ez gátat szabhatna a szédületes kínai export-expanziónak.

hvg.hu Világ

Kína a maga arcára formálja az internetet?

Kínában körülbelül 103 millió számítógép kapcsolódik az internethez; ezek közül 53 milliónak van szélessávú kapcsolata, és így összesen körülbelül 400 millió ember fér hozzá a világhálóhoz. Az előrejelzések szerint ez a szám évi 25%-kal fog növekedni. Ekkora piacot egy informatikai cég sem intézhet el egyetlen kézlegyintéssel, így sokszor kénytelenek elfogadni a kínaiak feltételeit. Részlet a HVG Kiadó gondozásában megjelent, Kína – Barát vagy ellenség? című könyvből.