A tábornok eredetileg csütörtökön akarta megkezdeni civil életét, amikor elnöki mandátuma és a parlamenti ciklus letelik, de - mint az AP amerikai hírügynökséggel közölte - rákényszerült a halasztásra, megvárja a bírói ítéletet az általa megnyert elnökválasztás érvényességéről.

Musarraf a hírügynökségnek adott interjújában azt állította, hogy az ország káoszba zuhan, ha az ellenzék követelésének engedve lemond államfői posztjáról. A rendkívüli állapotot sem lehet gyorsan feloldani, amint azt a nyugati világ kéri, és valószínűleg a januári parlamenti választásokig fennmarad - mondta. 

"A döntéseket Pakisztán érdekében hozom, nem fogadok el ultimátumokat" - jelentette ki arra utalva, hogy az országot esetleg kizárják a (brit) nemzetközösségből, ha november 22-ig nem oldják fel a rendkívüli állapotot.

Musarraf szerint a politikai felfordulást Benazir Bhutto volt kormányfő szítja, jelenleg "súlyos a bizalmi hiány" közöttük. Ha azonban ő elnök, Bhutto pedig miniszterelnök lesz, utóbbin áll, hogy konfrontációs vagy békülékeny irányt vesznek-e az események - mondta Musarraf, aki magáról azt állította, hogy jól együtt tud működni másokkal.

Az elnök bízik abban, hogy megőrzi a fegyveres erők támogatását akkor is, ha már nem lesz a parancsnokuk. "Nem kételkedem a hadsereg lojalitásában. A hadsereg soha nem fordulhat ellenem" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a katonaság "nagyon erős és rendkívül fegyelmezett". Amíg a fegyveres erők egységesek, Pakisztánt nem érheti baj. A baj a politikai helyzetből fakad - mondta.

A terrorizmust illetően Musarraf bízik abban, hogy a hadsereg hamarosan átveszi a kezdeményezést a "gonosz ellenségtől", s kétli, hogy az al-Kaida terrorszervezet annyira újjászerveződött volna, hogy a 2001. szeptember 11-i merénylethez mérhető támadásokat tudna szervezni Pakisztánból.