Azt mondta, azért járult hozzá az elnökválasztás előre hozásához, mert ösztönözni akarta a parlamenti választások előre hozását is, a kijevi parlament ugyanis állandó válságforrás. Mindehhez azt a feltételt támasztotta, hogy a választásokat olyan új elvek alapján tartsák, amelyek a parlament stabilitását eredményezik majd. Hozzátette: népszerűségi mutatójának - 3-9 százalék - ismerete ellenére is indul, mert egy ezzel ellenkező döntést a gyengeség jelének látnának.  

Az elnökválasztás időpontjáról azonban nem kívánt nyilatkozni. Mindössze annyit mondott, hogy az október 25., amely korábban szóba került, minden alapot nélkülöz, s hogy a tényleges időpontot, amely megfelel a törvény betűjének és szellemének, jogászoknak kell kijelölni.

Viktor Juscsenko © AP

Azzal kapcsolatban, hogy elnöksége idején Moszkva és Kijev kapcsolatai nem javultak, Juscsenko kijelentette: Moszkvában lehet azt mondani, hogy Ukrajna Oroszország különleges érdekövezetébe tartozik, de Ukrajnában ezt a terminológiát nem fogadják el. Az utóbbi időben szintén állandó ellentétet jelentő Fekete-tengeri Flotta kapcsán elmondta: Ukrajnának nem felel meg a flotta krimi állomásoztatására vonatkozó, 2017-ig érvényes szerződés, de Ukrajna köteles azt betartani. Az alkotmány azonban tiltja külföldi egységek ukrajnai állomásoztatását, ez alól a flotta az egyetlen kivétel, s ha ukrán politikusok a flotta mielőbbi kivonásáról beszélnek, az csupán figyelmeztetés, mert egy egész flotta kivonásához nem hogy egy, de talán még öt év sem elégséges - mondta.

Juscsenko kijelentette: Kijev nem kezdeményezi a januári gázháború után 10 évre megkötött kétoldalú gázszállítási szerződés felülvizsgálatát. Hozzátette: annak részleteivel továbbra sem ért egyet, de a felelősséget Julija Timosenko kormányfő vállalta.