"Nyugtalanít minket ez a lehetőség, és figyelni fogunk arra, hogy előfordul-e szavazatvásárlás a vasárnapi szavazáson" - mondta Mark Grey, az Európai Bizottság szóvivője a bolgár közszolgálati rádiónak.

A szocializmus utáni átmeneti időszakban a szavazatvásárlás bevett gyakorlat volt a balkáni államban: kenőpénzt, ajándékokat vagy élelmiszert adtak egy-egy voksért. A jelenségre a média és a civil szervezetek hívták fel a figyelmet a 2007-es helyhatósági választásokon, amikor a reménybeli európai uniós pénzek példátlanul sok jelöltet csábítottak indulásra.
 
Április elején szigorították a szavazatvásárlásért járó büntetést, tekintettel a júniusi európai parlamenti és a júliusi hazai parlamenti választásokra. A büntető törvénykönyv módosítása értelmében 6 évig terjedő börtönre, valamint 10 ezer és 20 ezer leva (5000 és 10 ezer euró) közötti pénzbírságra számíthat az, aki anyagi ellenszolgáltatást ajánl vagy nyújt azért, hogy a szavazó egy bizonyos jelöltre vagy pártra adja voksát. Ennek ellenére egy szakértői vizsgálat szerint az idei EP-választáson induló bolgár pártok legalább hatmillió eurót akarnak szavazatok megvásárlásra költeni.
 
A közvélemény-kutatások szerint a jobboldali ellenzéki párt, a GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) nyeri meg valószínűleg az EP-választást a voksok 30 százalékával. A 2005 óta kormányzó Bolgár Szocialista Párt - a szavazatok 25 százalékával - várhatóan a második legerősebb politikai erőként kerül ki a vasárnapi voksolásból, amely a július 5-én tartandó nemzeti törvényhozási választások "főpróbájának" tekinthető.