"Saját élményeim miatt írtam" – hangsúlyozta a szerző, aki – mivel sem az Egyesült Államokban, sem Kínában nem látott olyan könyvet, melyből megismerszik az ottani EU-kép – üzletemberekkel, tanácsadókkal beszélt, és összegyűjtötte a legmarkánsabb véleményeket. Marján úgy véli, az európai identitás foka alacsony: „Amerikában mondom, hogy európai vagyok, de Európában nem” – hangsúlyozta. Ami a könyv címét illeti, a szerző szerint Washingtonban a maga teljességében nézik a világtérképet. Erre a következő példát hozta föl: Törökország uniós csatlakozását az Egyesült Államokban nagyon várják. Törökországot ugyanis kompországnak látják, melynek a csatlakozása fontos a térség pacifikálásához. Európa jelentős része ugyanakkor fél a török csatlakozástól, a több mint hetvenmilliós muzulmán tömegtől.

Balázs Péter – akinek uniós biztosi kabinetjének Marján 2004-ben tagja volt – annak örült, hogy a szerző a korábbi, szakszerű megközelítései helyett „most elment az esszé irányába”. A külügyminiszter a könyvet idézve elmondta: Európa teremtette meg a modernitást, melynek része az ipari sorozatgyártás, az átlátható és szervezett piac, valamint a polgári, plurális demokrácia. „Ez a három a modernitás lényege.” A diplomácia irányítója egyben arra hívta föl a figyelmet, hogy annak vége, hogy mindent európaivá tegyünk: majdnem harminc tagja van az EU-nak, így „súlyos szervezetfilozófiai problémák merülnek föl”. Rámutatott arra is, hogy a válságból kikecmeregve látható, hogy az Európa által dominált kornak vége. Sanghajból például Európa „nagyon picinek tűnik”. Számukra Kína a világ közepe, amit az is mutat, hogy Kína jele – egy téglalap középen függőlegesen áthúzva – annyit jelent: „a világ közepe.” A külügyminiszter a kötet azon fejezetére hívta föl a figyelmet, amely leírja, hogy az európai modernitás „szembekerült az antimodernizációs erőkkel”. A politikus egy példát hozott föl: az unió kapott egy iráni jegyzéket, amely „teli van olyan, ájtatos szövegekkel, amellyel […] európai ember nem tud mit kezdeni”: az iráni jegyzék szerint az Örökkévaló akaratát kell belevinni a politikai döntéshozatalokba. „Erre ugyanúgy nincs válaszunk, mint az öngyilkos merénylőre: a NATO-katona hiába mondja neki, hogy ’Állj vagy lövök!’, válaszul a merénylő legfeljebb azt mondja: ’Lőjél, Nem félek, úgyis megyek a hetedik mennyországba.’”

Megrendelés

Megrendelem a könyvet

„Attila egy olyan hasonlattal él, hogy az Európai Unió nem tudja eldönteni, hogy hermafrodita-e vagy pedig a babáját váró nő. Ha utóbbi, akkor elvetél vagy csodálatos gyereket szül? A konföderációt vagy a föderációt választja?” – idézte a kötetet Török Hilda felelős szerkesztő.

Balázs Péter erre úgy reagált: az EU még nem tudta eldönteni, hogy mivé operáltassa magát. Félig föderalista, félig antiföderalista. Olyan az EU, mintha két vallás hívei járnának egy templomba. Az egyik vallás az „egyenrangú nemzetek uniója” vallás, a másik az „egységes Európa”. Marján azzal magyarázta a könyvében olvasható hermafrodita-hasonlatot, hogy „Európa tényleg nem tudja, hogy fiú-e vagy lány”: államközi vagy nemzetek fölötti intézmény-e, illetve lesz-e.

Az amerikaiak Európa-képéről a szerző azt mondta: sok amerikai baloldali értelmiségi számára Európa „a megtestesült álom”, amelyet a szociális biztonság, szolidaritás, a közösségi érdekeknek és szempontoknak az egyéniek fölé helyezése, a közjóért történő munkálkodás hatja át. „Az amerikai baloldalon ez egy abszolút iránymutató dolog.” Marján ugyanakkor könyve megírásához neokonzervatív politikai tanácsadókkal és üzletemberekkel is beszélgetett. Ők a fentiek „gyökeres ellentétét vallják Európáról”: az istentelen, istenverte kontinensnek meg vannak számlálva a napjai, jön az iszlám, amely egy generáció alatt elárasztja az elpuhult, elöregedett Európát. A szerzőhöz legközelebb álló amerikai liberálisok pedig tisztán látják Európa „komoly értékeit és […] kihívásait”: a kontinens öregszik, a gazdaság lehetőségein túlnyúló szociális rendszer nem tartható fönn tovább. Az azonban közös az amerikaiakban, hogy – a szélsőjobbot leszámítva – alapvetően szimpatizálnak az európai integrációval. Marján egy amerikai beszélgetőpartnerét idézte, aki szerint ha az EU-nak csak annyi értelme van, hogy Németország és Franciaország soha többé nem háborúzik egymással, akkor már jó, hogy létrejött.

Marján Attila © Szegő Péter

A könyv egyik fejezete Eurábia kialakulásának veszélyét elemzi. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter azt mondta: az iszlám jelen van Európában. Nyugaton a bevándoroltak jelenítik meg, míg a Balkánon őshonos lakosság egy része is muzulmán – Törökországról nem is beszélve. Törökországgal kapcsolatban a következő kérdést tette föl Balázs Péter: „Mi jobb, ha Törökország a mi oldalunkon áll, vagy ha velünk szemben?” Szerinte az iszlám nem azonos a terrorizmussal, de „benne gyökerezik a terrorizmus is”. Párbeszédet kell fönntartani vele, s ebben, az Európa és az iszlám országok közti párbeszédben kulcsszerepe lehet Törökországnak.

Mint Török Hilda hangsúlyozta, a kötet két nagy részből áll. A Ki, mit lát? című rész azt írja le, hogy miképp látja Európa önmagát, Kína és az Egyesült Államok Európát, valamint Európa Kínát és az Egyesült Államokat. A térkép közepe címet viselő második rész annak leírása, hogy a mostani válságot miképp ítélik meg a felek. „A válság mindig lehet egy megújulás alapja, de a butaság elterjesztésének az alapja is” – fogalmazott. Marján a könyvben visszautasítja azokat a nézeteket – konkrétan említve Soros Györgyöt –, melyek szerint itt a Nyugat/a kapitalizmus/a világ vége. A szerző álláspontja szerint ugyanis a szabadpiacinál jobb gazdaságot nem lehet kitalálni. Lesz-e harmadik út és milyen, ha igen? Kína meg tudja-e csinálni önmaga harmadik útját? Van-e más út, mint a parlamentáris demokrácia plusz kapitalizmus?

A hvg.hu-nak interjút adó Marján Attila szerint „Kína olyan hatalmas és olyan rendkívül nagy kulturális tartalékokkal rendelkező ország, hogy nem biztos az a sokszor hangoztatott tétel, miszerint csak idő kérdése, hogy a világ különböző pontjai miképp indulnak el a szabadpiaci kapitalizmus és a demokratizálódás útján. Szerinte nem kizárt, hogy Kína átvesz majd bizonyos dolgokat a nyugati világ alapvetéseiből, és a Nyugatnak is érdeke Kína demokratizálódása, de – „és ez egy nagy de” – a mesterségesen bevezetett, gazdaságilag megalapozatlan orosz minta kudarc. Arra a fölvetésre, hogy a kínai gazdaság stabilabb, mint az orosz, Marján úgy reagált: az ország lakosai közül három-négyszázmillió embernek sosem lesz nyugdíja, a társadalom nagy része „mérhetetlen szegénységben” él, évente százezer (!!! – Háromszor visszakérdeztünk, stimmel a szám – Sz. P.) parasztlázadást vernek le fegyverrel.

„Olyan nagyok a társadalmi feszültségek, hogy ha egy ilyen rendszerre rászabadítanák a demokráciát, az nagyon-nagyon veszélyes lehet. Demokratizálni kell Kínát, de szépen, lassan” – fejtette ki a szakember. Lapunk fölvetésére, miszerint az Európai Uniónak addig jelentős kihívás Kínával konkurálnia, amíg egy csirkének több joga van az EU-ban, mint egy embernek az úgynevezett népi Kínában, Marján úgy felelt: mind az Európai Uniónak, mind az Egyesült Államoknak az egyetlen esélye a magas hozzáadott érték, a kreativitás, az innováció.

Világtérkép - nem olyan, amilyet megszoktunk

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a közeljövő világhatalmi tényezői között milyen szerepe lesz Indiának. Marján úgy felelt: az indiaiak szerint „Kína a jelen, de India a jövő”. Amíg Kínában a piacgazdaság és a demokrácia kettőséből – nagyjából – a piacgazdaság, addig Indiában a demokrácia van jelen, a gazdaság fölött azonban rendkívül erős az állami irányítás. Mindezek mellett Marján szerint az új, tíz-tizenöt év alatt várhatóan kialakuló multipoláris világ négy-öt főszereplője között ott lesz India is, amelynek ráadásul – a kínaival ellentétben – nem öregedő a társadalma.

Lapunk kérdésére Marján kétségbe vonta azt a – a könyvében idézett – neokonzervatív elméletet, amely szerint az iszlám – demográfiai okokra visszavezethető – európai előretörésének hála Európának évtizedeken belül annyi, és jön az Eurábia-korszak. Szerinte a nyugat-európai muzulmán lakosság aránya „tíz, maximum tizenöt százalékon be fog állni”. Hozzátette: „Kevés esélyt látok Európa iszlamizációjára. A nyugati minta még mindig egy pozitív minta. A demokrácia és a szabadság nagyon jó dolog.”

Szegő Péter