Az eufória elmaradásának egyik vélhető oka a „politikai túlterheltség” – magyarán a kérdés túl sokáig rezonált kampány- és ellenkampánytémaként ahhoz, hogy esetleg más lehetőségeket is meglássunk benne - írja cikkében a lap, amely Nagy Iván etnológust idézve hozzáteszi, hogy „aktuálpolitikai salak” nélkül vizsgálva a kettős állampolgárságot valószínűsíthető, hogy az etnikai identitás fenntartása szempontjából mégis pozitív hatása lesz.

„Úgy vélem, inkább az összetartozás érzését, semmint a valós összetartozást erősíti majd, azt azonban máris hozzá kell tennem, hogy mivel térségünkben nincsenek hagyományai, elkerülhetetlen, hogy valamennyi érdekelt fél azonnal politikai szempontból közelítse meg. Ezért nem biztos, hogy gyakorlati alkalmazása hasznos lesz" – idézi a lap a szakembert. 

Az etnológus szerint az identitás megőrzése szempontjából különben szerencsésebb dolog, ha egy-egy népcsoport hagyományos etnikai szimbólumokkal rendelkezik – ilyen például Erdélyben a transzszilvanizmus eszméje, vagy a történelmi hatalmi elit. "Nálunk mindez hiányzik, ezért a szlovákiai magyarok csoport- vagy összetartozás-tudata laza. Következő probléma, hogy a Csehszlovák, majd a Szlovák Köztársaság létrejötte óta a magyaroknak és szlovákoknak kevés a közös pozitív élményük. Az együttélésnek nincsenek kialakult hagyományai, a közeledés ma is inkább a vegyes házasságok terén, tehát családi alapon, semmint csoportok szintjén valósul meg.” - teszi hozzá a cikk szerint Nagy Iván.

A kérdés nem csak szlovák–magyar, hanem magyar-magyar viszonylatban is óhatatlanul politikai színezetet kap - véli az etnológus, szerinte a szélsőséges szlovák politikusok éppoly szívesen lovagolják meg a témát, mint azok, akik számára nem felel meg a jelenlegi magyarországi politikai kurzus. „Más lenne a helyzet, ha a kettős állampolgárság intézményének lennének hagyományai; mondjuk, ha Trianon után minden határon túlra került magyar megkapta volna, természetesnek vennénk. A gond az, hogy teljesen újszerű, és az akkulturáció magas fokán álló szlovákiai magyarok jelentős része nem tud mit kezdeni vele” – teszi hozzá az Új Szó cikkében Nagy Iván.