A felhívás szövege szerint (amelyet eredetiben a Süddeutsche Zeitung, magyar fordításban pedig a Galamus hozott le) a konfliktus középpontjában Heller Ágnes, Vajda Mihály és Radnóti Sándor áll, akik Orbán miniszterelnököt a kérdéses médiatörvény bevezetése miatt nyíltan kritizálták. "Hellert és Vajdát már a kommunista uralom alatt is disszidensként üldözték. 1973-ban elvesztették professzúrájukat, és 1977-ben emigrálniuk kellett. A mostani nacionalista kormány alatt, amely a kétharmados parlamenti többségét az alkotmánnyal való visszaélésre használja, újra politikai üldöztetésnek vannak kitéve. A kormányhoz hű sajtó uszít ellenük, valamint a körülöttük csoportosuló „liberális filozófusok köre“ ellen, miközben a „liberális“ kifejezés ismét a hazátlan-kozmopolita beállítottságú zsidó értelmiségi jelentését hordozza" - írja Nida-Rümelin és Habermas.

A levél felvázolja, hogy a "hatalom által indított támadás öt projektvezető ellen irányul, akiknél állítólag szabálytalanságok merültek fel az EU által nyújtott projekttámogatásokkal kapcsolatban. Ezzel szemben a meggyanúsított kollégák megerősítik, hogy semmiféle személyes hasznot nem húztak honoráriummentes munkájukból, és hogy az anyagi javakat rendeltetésszerűen és csak a projektben részt vevő kollégák kutatásaira használták fel". A feljelentés feltűnő módon a politikailag nem kedvelt filozófusok ellen irányul - teszik hozzá.

A mai napon azzal a felhívással fordulunk az Európai Bizottsághoz, hogy a magyarországi médiatörvényt ne csak az aktuálissá vált jogi vizsgálatnak vessék alá, hanem egyidejűleg tárják fel a magyar kormány egyéb intézkedéseit, és egyúttal legyenek tekintettel a kritikus hangokat hallató tudományos kutatókra és értelmiségiekre is - szól a felhívás.

Azzal az országgal szemben, amely ma az Európai Unió elnöki posztját tölti be, s ahol a liberális alkotmányos rend alapvető jogait és eszméit sértik meg, az Európai Parlament túlságosan visszafogott magatartást tanúsít - írják levelükben, úgy folytatva: az Európai Bizottság, mint mindig, most sem egységes; és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya szűkszavú jelentéseket ad ki. "Joggal követeljük Kínában az emberi jogok betartását, a saját házunk táján azonban nem söprögetünk. Ez bizony a botrányok botránya" - zárul a német filozófusok felhívása.