szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Vélhetően nem születik globális megállapodás az üvegházgáz-kibocsátás kötelező csökkentéséről a dél-afrikai Durbanban rendezett klímakonferencián.

Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára pénteken a dél-afrikai klímakonferencia utolsó napjáról telefonon nyilatkozva azt mondta: globális megállapodásra kevés az esély.

A konferencián tárgyalások folynak a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról, illetve egy olyan globális útitervről, amely az összes nagy gazdaságot, a legnagyobb kibocsátókat is magába foglalva kötelező normákat rendelne a szén-dioxid kibocsátáshoz - idézte fel az NFM európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: a kiotói protokoll kötelezettségét vállaló országok - köztük az Európai Unió (EU) és Magyarország is - teljesítették a vállalásaikat, és a világ azt várja, hogy a kiotói protokollban részes államok folytassák az együttműködést egy második periódusban is. Megjegyezte: EU erre hajlandó, de csak akkor, ha párhuzamosan a legnagyobb kibocsátók is - Kína, India és az Egyesült Államok, Oroszország és Kanada - is vállalnak kötelezettséget, úgy, hogy annak elfogadják egy jogilag kötelező útitervét. Az útitervnek 2015 körülre kellene kialakulnia, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rezsimnek kellene felállnia - mondta Kovács Tamás Iván.

Emlékeztetett, hogy 194 ország miniszterei, államtitkárai vesznek részt a durbani ENSZ-konferencián, de - fűzte hozzá - a zárónapon nem látszik az, hogy Kína, India és az Egyesült Államok hajlandó lenne egy ilyen kompromisszumra.

AP

Léteznek azonban részkérdések, amelyekben előrébb jutottak a tagállamok - közölte. Az egyik ilyen egy klímaalap létrehozása, ez nagyjából évi 100 milliárd dollárt tartalmazna a kibocsátás-csökkentéshez szükséges beruházások támogatására. A jelenlegi gazdasági helyzetben valószínűtlen, hogy közpénzekből működne 2013-tól ez az alap - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár azzal, hogy államok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi alapok és a magánszféra közös együttműködésével jöhetne létre.

Az alap várhatóan létrejön Világbanki segítséggel, és egyes tagországok is tettek felajánlást a plenáris ülésen, köztük Németország jelezte, hogy jelentős összeget ajánl fel - mondta Kovács Tamás Iván. Ez ügyben elindult a munka - tette hozzá. Magyarország abban érdekelt, hogy a kvótapiac működjön tovább és további zöld beruházásokat tudjon végrehajtani abból az összegből, amit azért kaphat, hogy a kvótákat eladja. E kérdésről is folynak az egyeztetések - mondta még a helyettes államtitkár.

 

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!