A balközép irányvonalú román kormányfő mindeddig kategorikusan kizárta esetleges lemondását, ártatlannak mondta magát, és a plágiumvádat politikai támadásnak minősítette, amelyet szerinte Traian Basescu jobbközép államfő indított ellene.

Arra a kérdésre, hogy lemond-e abban az esetben, ha a Nemzeti Etikai Tanács megállapítja a plágium tényét, Ponta így válaszolt: "Akkor egyértelműen lemondok". "Vállalom a felelősséget. De engem politikai okokból vádoltak meg" - erősítette meg.

A Nature című brit tudományos hetilap június 19-én internetes oldalán arról adott hírt, hogy Ponta 2003-ban írt 432 oldalas, a Nemzetközi Büntetőbíróságról írott román nyelvű doktori disszertációjának több mint fele plágium. A kifogásolt szövegrészeket két román szerző munkáiból másolta, anélkül, hogy forrásait megnevezte volna.

Ponta azt állítja, hogy betartotta a bukaresti egyetem abban az időben érvényes szabályozását, amely nem követelte meg idézőjelek használatát más szerzők munkái részleteinek átvételekor, ha ezekre egyébként a bibliográfiában hivatkozás történik.

"Ez az ügy az elnökkel való konfliktusom kipattanásakor került elő" - hangsúlyozta Ponta, hozzátéve: meg van győződve arról, hogy bebizonyosodik, nem másolta egyetemi oktatók dolgozatait. "Sajnos az elnök politikai támadásáról van szó" - ismételte meg.

A román miniszterelnök és az államfő konfliktusának újabb fejezeteként vita alakult ki köztük, hogy ki képviselje Romániát a brüsszeli EU-csúcson. Basescu az alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg, melyikük az illetékes erre a feladatra.

Végül Victor Ponta utazott csütörtökön Brüsszelbe, annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság úgy döntött, az államfő feladata képviselni az országot az EU-csúcson. A taláros testület ugyanakkor leszögezte: az elnök átruházhatja ezt a feladatot a miniszterelnökre.

Basescu közölte: nem hatalmazta fel Pontát, hogy helyette képviselje Romániát Brüsszelben, de nem akarta az európai partnereket kínos helyzetbe hozni, és Romániát is meg akarta kímélni a presztízsveszteségtől.