A teljes harckészültség elrendelése előtt Szerbia augusztusban már megemelte a harckészültség szintjét, éppen azért, mert belgrádi értesülések szerint a koszovói kormány és egyes külföldi titkosszolgálatok zavargást akarnak kirobbantani Észak-Koszovóban.

Nebojsa Sztefanovics belügyminiszter egyben a rendőrséget is a legmagasabb fokú készültségbe helyezte.  Az egykor Szerbia déli tartományát képező Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását Koszovó északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség egy része egy tömbben él.

A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

A szerbek készültségét az váltotta ki, hogy szombaton az észak-koszovói Gazivoda-tóhoz látogatott Hashim Thaci koszovói elnök, és látogatását a Rosu különleges egység tagjai biztosították. A legfrissebb hírek szerint a koszovói elnök látogatását követően a különleges egység tagjai is visszavonultak. A szerb sajtóban megjelent az is, hogy a Rosu tagjai helyi szerbeket tartóztattak le, ám ezek az információk hamisnak bizonyultak - írta honlapján az RTS. Néhány hete Vucsics is a Gazivoda-tóhoz utazott, hogy támogatásáról biztosítsa a Koszovóban kisebbségben élő szerbeket.

Fazekas István

A mostani válság mindenképpen kapcsolatban áll azzal, hogy ismét napirendre került a koszovói területcsere lehetősége: Belgrád a dél-szerbiai Presevo-völgyet adná át Pristinának cserébe az észak-koszovói Mitrovica térségéért. A korábbi hasonló javaslatokat ellenző nagyhatalmak most talán elfogadnák a cserét.
A mintegy 150 ezer embert érintő csere Koszovó többségében szerbek lakta, Szerbiával határos megyéire, köztük Mitrovica városára vonatkozna, míg Szerbia az ország déli részén, Koszovó szomszédságában lévő, albán többségű Presevo-völgyet engedné át Pristinának. Az alkut támogatók azzal érvelnek, hogy a lépés a realitások elfogadását jelentené. Észak-Koszovót – ahol tíz évvel Koszovó Szerbiától való elszakadása után is szerb dinárral fizetnek, belgrádi tanterv szerint zajlik az oktatás, és szerbiai vállalatok működtetik az infrastruktúrát – Pristina soha nem lesz képes teljes mértékben Koszovóba integrálni. A koszovói-szerb területi alkudozás részleteiről, és az esetleges területcsere veszélyeiről az e heti HVG-ben olvashatnak cikket.