A Fehér Házban kiáll egy idős fehér férfi, és vizsgálatot indít egy olyan témában, amelyről úgy tűnik, tudományos konszenzus van.

A férfi nem Donald Trump, a dátum pedig nem 2020, hanem 2021 májusa. Hiába tűnt úgy, hogy a világ továbblépett a kérdésen, több mint egy évvel a koronavírus-járvány kitörése után az amerikai elitben feléledt a gyanú, hogy a Covid–19-et okozó SARS-CoV-2 vírus nem állatról került emberre, hanem lehetséges a már-már összeesküvés-elméletként emlegetett forgatókönyv, amely szerint a vuhani víruslaborból szökött meg a kórokozó. Joe Biden csütörtökön arra utasította az amerikai hírszerzést, hogy kétszerezzék meg az erőfeszítéseiket, és 90 napon belül derítsék ki, honnan származik az új koronavírus. Mindeközben már a NASA vezetője is beleállt a témába, a Facebook pedig szinte azonnal enyhített a koronavírussal kapcsolatos posztok szabályozásán, és a továbbiakban lazábban moderálja a Covid eredetéről szóló bejegyzéseket.

Bár a világ 2021-ben már aligha nyerhet valamit azzal, ha megismeri a vírus eredetét, a kérdés lehetőséget nyit a Biden-adminisztrációnak a Kínára való nyomásgyakorlásra. Ha pedig az eddigi tudományos állásponttal szemben valóban emberi hiba (ne adj’ Isten, szándékos akció) okozta a világjárványt, az jelentősen ronthat az ország nemzetközi reputációján – feltéve, hogy Kína engedi, hogy kiderüljön.

Joe Biden

AFP / Mandel Ngan

WHO-vizsgálat: magabiztos talán

2020 elején legszebb napjaikat élhették a konteóhívők, amikor kiderült: a világot nem sokkal később teljesen megváltoztató koronavírus pont abból a kínai városból származik, ahol épp egy ilyen patogénekkel foglalkozó laboratórium működik.

A szakemberek igyekeztek azonnal nyugtatni a kedélyeket. Bár az egyértelmű volt, hogy Kína nem vállalja magára a felelősséget egy laboratóriumi hiba esetén, sorra jelentek meg a koronavírus genetikai szerkezetét vizsgáló kutatások, amelyek többsége arra következtetett, hogy az embereket is megfertőző kórokozó a denevérekben hosszú ideje ismert SARS-vírusokból fejlődött ki. A tudósok válaszát legitimálta, hogy a potenciális hordozó állatokat nem kellett messze keresni, ugyanis mindenféle formában megvásárolhatók és fogyaszthatók voltak Vuhan egyik húspiacán.

Egészen 2020 júliusáig kellett várni, hogy az ügy felderítése mellett Kína is elköteleződjön, és a WHO unszolására reagálva közös vizsgálatba kezdjen az Egészségügyi Világszervezet biológiai, járványügyi és egyéb szakembereivel. Fabian Leendertz, a misszió WHO-s tagja szerint

a vizsgálat célja nem az volt, hogy legyen kit hibáztatni, hanem hogy megtalálják és megoldják a globális járványügyi hiányosságokat.

AFP / Douglas Magno

Ahogy azonban az elmúlt napok fejleményei sugallják, a szakemberek nemhogy nem jutottak konklúzióra, de olyannyira felszínes riportot hoztak nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államokban balekság lett volna nem lecsapni az ebből fakadó politikai lehetőségre.

Tény, a kutatóknak nem volt nagy mozgástere: a WHO leginkább csak páciensek adatait és mintáit tudta feldolgozni, amelyekből ugyan kiderült, hogy a járvány már 2019 novemberének közepén elkezdődhetett, egyértelmű okot nem találtak annak kitörésére. A hiba viszont nem ezzel van, legalábbis a kutatást a Nature folyóiratban bíráló biológusok szerint: a WHO riportja alapján „szinte biztos”, hogy a vírus természetes eredetű, ezt azonban nem lehet egyértelműen állítani, pláne úgy, hogy a másik, emberi hibáról szóló hipotézist mindössze 4 oldalban mutatja be és zárja ki a 313 oldalas összefoglaló.

A sas lecsap a lehetőségre

Ahhoz, hogy Kína az amerikai diplomácia célkeresztjébe kerüljön a koronavírus-járvány miatt, 2020-ban szinte páli fordulat kellett: a volt elnök, Donald Trump ugyanis az év elején nem győzte ajnározni a kínai gazdaságot és Hszi Csin-ping elnök járványkezelését, miközben a vírus éppen teljes fordulatszámon pusztított.

Aztán persze elérte és térdre kényszerítette az Egyesült Államokat is a járvány, a kínai–amerikai gazdásági kapcsolatok romlani kezdtek, Trump pedig hangszínt váltott. Bekerültek a köztudatba a „Kína-vírus” és a „Kung Flu” kifejezések (és az Ázsia-ellenes retorikának csúnya társadalmi következményei is lettek), a volt elnök pedig olajat öntött a tűzre, amikor beleállt a spekulációkba arról, hogy a vírus egy vuhani laboratóriumból szökhetett meg. Az állásfoglalás homlokegyenest szembement az amerikai tudósok akkori nézőpontjával, a hihetőségén pedig nem segített, hogy úgy fogalmazott: nem mondhatja meg, honnan tudja, de tudja, hogy így van.

Donald Trump

AFP / Jim Watson

Bár Trump nem egyszer adott okot arra, hogy a világ hülyének nézze a járvánnyal kapcsolatban (emlékezzünk például arra az ötletére, hogy érdemes lehet fertőtlenítőszert fecskendezni a betegek tüdejébe, hiszen az egy perc alatt megöli a kórokozókat), az idén márciusi WHO-riportot követően a Biden-adminisztráción belül is elindult a kétkedés a vírus eredetéről. A Wall Street Journal vasárnap számolt be arról, hogy az amerikai hírszerzés nem csupán ráfeszült a kérdésre, de egy gyanús esetet is talált:

2019 novemberében a vuhani víruslabor három dolgozója is kórházba került koronavírus-tünetekkel, pont abban az időszakban, amikorra a járvány kezdetét is teszik.

Bár ez önmagában nem jelent semmit (Kínában például gyakori, hogy enyhe tünetekkel is kórházba vonulnak az emberek, mert nem férnek hozzá háziorvosi ellátáshoz), David Asher, az amerikai belügyminisztérium egykori Covid-munkacsoport vezetője kételkedik affelől, hogy három ember egy kiemelten védett laborból egyszerre fertőződjön meg és produkáljon hasonló, súlyos tüneteket egy szimpla influenzavírustól.

Így jutunk el Joe Biden csütörtöki bejelentéséig: az elnök kilencven napot adott arra, hogy az amerikai hírszerzők egyszer és mindenkorra tisztázzák a járvány eredetét. A tudományos kíváncsiságon és az ügy lezárásán kívül azonban felvetődik egy kulcskérdés:

Miért?

A nyugati világ bizakodóan várhatja 2021 nyarát: kevesebb mint egy évvel a járvány kitörése után olyan vakcinák állnak rendelkezésre, amelyek látszólag a komolyabb mutációk ellen is védelmet nyújtanak, az oltókampányok pedig világszerte kezdenek szárnyra kapni, Amerikában például a lakosság több mint 40 százalékát már sikerült teljesen immunizálni. Jelen állás szerint már nem csalóka a fény, amit az alagút végén látunk, az élet belátható időn belül többé-kevésbé helyre fog állni, és akárhonnan is jött, az akadályt le fogjuk küzdeni.

AFP / THOMAS LOHNES

Ezek után nehéz arra gondolni, hogy nincsenek politikai és diplomáciai okok az amerikai nyomulásban. Bidennek alapból is feszültebb a viszonya Kínával, mint elődjének volt, és bár az elnök óvakodott az egyértelmű célzásoktól a nyilatkozatában, Pekingben már most geopolitikai küzdelemként értelmezték a vizsgálatot – előfordulhat, hogy helyesen.

Szakértők szerint egyébként továbbra is fontos lenne megismerni a járvány eredetét, és a témából nem szabad politikai harcteret csinálni. Egy, a The Conversationnek író ausztrál–kanadai kutatótrió szerint ha tudnánk, honnan jött a vírus, megismerhetnénk azokat a környezeti folyamatokat, amelyek elősegítették a fejlődését, és tehetnénk az ellen, hogy a jövőben hasonló világjárványok törjenek ki. Hozzátették: az Egyesült Államok Trump ideje tartó ujjal mutogatása hozzájárulhatott Kína zárkózottságához a témában.

Kína sem segít saját magán

A Covid-diplomácia újabb, felettébb nívós fejezetét nyithatják meg a történtek, az amerikai hírszerzés célozgatásaira ugyanis magasröptű reakció érkezett Pekingből:

ha Biden vizsgálatokat akar indítani Kínában, érdemes lenne megnézni, nem pont Amerikából jött-e a vírus.

Kínában az állami médián keresztül terjedt el az álláspont, hogy amerikai katonák hozták be Vuhanba a koronavírust, a sűrűn lakott város pedig csak ugródeszka volt annak terjedésében.

MTI / EPA / Featurechina

A járvány kitörésének vizsgálatában Kína folyamatosan maga alatt vágja a fát, hiszen a laboratóriumi eredet eshetősége kellő transzparenciával kizárható lenne, ám ennek pont az ellenkezője történik. Azon túl, hogy a WHO tudósai nem kaptak kellő betekintést egy átfogó összefoglaló elkészítéséhez és a diplomaták más országok felelősségére célozgatnak, a Wall Street Journal tudósítása szerint a kínai hatóságok kézzel-lábbal küzdenek az ellen, hogy részletes betekintést kapjon a nyugat a pandémia eredetébe.

2012-ben egy délkelet-kínai bánya hat dolgozója ment be a föld alá, hogy kitakarítsa a felhalmozódott denevérürüléket, ami után nem sokkal mind a hatan egy rejtélyes betegséget kaptak el; hárman bele is haltak. Megvizsgálva az ott élő állatokat, a vuhani víruslabor kutatói akkor számos új koronavírust azonosítottak. Ismerve az esetet, a koronavírus-világjárvány nyomán logikus lenne újból megfigyelni az azóta bezárt bánya denevérpopulációját. Ennek az okfejtésnek viszont komoly akadálya van:

a kínai hatóságok lehetetlenné tették a terület meglátogatását és lakatot tettek a helybéliek szájára is.

Az ilyen, és ehhez hasonló intézkedések egyelőre sikeresek abban, hogy ne derülhessen tényleges fény a világjárvány eredetére. Ha azonban kibújna a szög a zsákból, könnyen lehet, hogy Kína komoly diplomáciai gödörben találná magát.