Három képviselő pénteken kilépett a vezető kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) frakciójából. Ezzel a hárompárti Egyesült Jobboldal létszáma 229-re csökkent a 460 tagú szejmben, de ez még nem jelenti a Morawiecki-kormány bukását.

Az esemény annak ellenére váratlan, hogy a lengyel kormány többsége már jó ideje bizonytalan volt.

Ezt azonban az eredetileg nem is koalíciós partnerként, csak együttműködő részegységként kezelt, önálló frakcióval nem rendelkező két kisebb kormánypárt, a Zbigniew Ziobro vezette radikális Szolidáris Lengyelország és a Jaroslaw Gowin által irányított mérsékelt Megegyezés egymással és a PiS-szel vívott csatái okozták. (A Gowin pártjának néhány szakadár tagja által alapított új párt kongresszusán Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök maga is megjelent, ami mutatja a konfliktus élességét.) Ellentéteik miatt szorult rá a kormány májusban a baloldali ellenzéki frakció támogatására az EU helyreállítási tervének megszavazásához, mert Ziobro pártja az ország szuverenitását féltve elutasította azt.

Most azonban magának a PiS-nek három képviselője hagyta ott a frakciót, arra hivatkozva, hogy nem ért egyet a kisvállalkozásokat nem eléggé támogató politikával, a túlzott állami centralizációval és azzal, hogy az állami cégek vezető tisztségei tele vannak kormánypárti politikusokkal. A PiS láthatóan feldúlt szóvivője azonban arra célzott, hogy a három kilépő közül kettőnek köze van ahhoz az R4S nevű PR-céghez, amelynél a napokban tartott házkutatást a Központi Korrupcióellenes Iroda. Ennek budapesti képviseletét 2020 őszén Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében nyitották meg.

A létszámcsökkenés különösen rosszul jön most a PiS-nek azért, mert július 3-án tart kongresszust, ahol bizonyára a kormányzás sikereit akarják méltatni, és szó van arról, hogy Morawiecki miniszterelnök a párt alelnöke lesz. De a kormányzás nem lehetetlenül el, csak alkalmanként kell összeszedni a többséget. Rendszeresen a kormánypárttal szavaz néhány független képviselő és a német kisebbség képviselője. Pawel Kukiz egykori rockzenész négyfős, papíron ellenzéki csoportja nemrég együttműködési megállapodást kötött a PiS-szel, és a most kilépett három képviselő is azt ígéri, hogy témától függően fog szavazni, nem lesz mindenben ellenzéki. Vagyis többnyire meglesz a többség, bár nehezebb lesz kormányozni.

A lengyel ellenzék amúgy sincs abban a helyzetben, hogy átvegye a kormányrudat. A 2007 és 2015 között kormányzott Polgári Platform kisebb partnereivel együtt állandó vezetési válságban van. Elnöke, Borys Budka gyenge, a 2020-as államfőválasztáson Andrzej Duda elnököt kis híján legyőző Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a párt alelnöke pedig nem tudja eldönteni, hogy akarjon-e pártvezető lenni.

A legújabb hír szerint hazatér a párt korábbi vezetője, Donald Tusk volt miniszterelnök, aki jelenleg az Európai Néppárt elnöke, és akár már a jövő héten újra a Polgári Platform élére áll. A másik fontos ellenzéki erő, az Új Baloldalnak átkeresztelt korábbi szocialista párt épp a napokban nyelte le a 2019 elején nagy reményekkel – és éppen a rendszerváltozás előtti baloldallal szemben – megalakult Tavasz nevű pártot, amely teljes kudarcnak bizonyult, „lengyel Macron-aspiránsnak” kikiáltott vezetője, Robert Biedron pedig politikailag leszerepelt. Vagyis Kaczynskiék abban reménykedhetnek, és ebben a bőkezű szociális ígéretek nyomán a közvélemény-kutatások is megerősítik őket, hogy nincs alternatívájuk.