Beszédet mondott az Európai Parlament strasbourgi épületében Szvetlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki politikus, a diktátor Aljakszandr Lukasenka 2020-as kihívója. A politikus azt követően vált ellenzéki kulcsfigurává, hogy férjét, Szergej Cihanoszkijt a választásokat megelőzően letartóztatták, így őt helyettesítve, függetlenként indult Lukasenka ellen a rezsim által befolyásolt szavazáson. Cihanouszkaja a választások utáni tüntetéssorozatok alatt Litvániába menekült.

Beszédét azzal kezdte, hogy Fehéroroszországban jelenleg több embert tartanak foglyul politikai okokból, mint ahányan beférnek az EP-ülésterembe, ugyanis szerinte 882 embert küldött rácsok mögé a rezsim. Köztük van férje és legjobb barátnője is, akiknek a munkája hozzájárult ahhoz, hogy 2020-ban a belarusz ellenzék kapja a gondolatszabadságáért járó Szaharov-díjat – tette hozzá.

Cihanouszkaja beszédében viszont sokkal inkább volt sürgető, mintsem hálás. Szerinte Európa sokkal jobban kéne tudja, hogy mennyire közelről érintik a Fehéroroszországban történtek: 2020-ban látható volt, hogy az ország felébredt, 2021-ben pedig az ott élők ellenállása is kézzelfoghatóvá vált,

„és itt az ideje az EU-nak is, hogy ne csak beszéljen, hanem tegyen is.”

Szerinte ez év elejére elfogyott az európai odafigyelés, és csak akkor érdekelte az EU-t, hogy mi történik Fehéroroszországban, ha az őket is érintette. „Mi lett volna, ha nincsenek EU-állampolgárok a Minszkben leszállított Ryanair gépen? Akkor is lettek volna légtéri szankciók, vagy a demokrácia és az emberi jogok csak az EU állampolgárait illetik meg?” – tette fel a kérdést azzal a májusi üggyel kapcsolatban, amikor a fehérorosz légi irányítás kényszerleszállásra kényszerített egy Athénból Vilniusba tartó charterjáratot, a rendőrség pedig őrizetbe vette a fedélzeten utazó Raman Prataszevicsot, a szélsőségesnek nyilvánított ellenzéki NEXTA hírportál főszerkesztőjét. Cihanouszkaja szerint már év elejétől folyamatosak voltak a letartóztatások, májusban a legnagyobb ellenzéki újságot is bezárták, főszerkesztője pedig a börtönben rejtélyes körülmények között meghalt.

A fehérorosz politikus azt a tanácsot adta az EU-nak, hogy merjenek konfrontálódni: szerinte a mostani helyzet újabb példa arra, hogy az appeasement nem működik, és a belarusz szabadságharc Európa szabadságharca is.

Európának tettekkel kell demonstrálnia, hogy hisz a szolidaritásban és a szabadságban. Lesz bátorságuk ehhez, vagy várunk még egy évet? Nincs még egy évünk, Fehéroroszországnak sincs, Európának sincs”

– mondta

Cihanouszkaja a diktatúrákat vírusokhoz hasonlította, amelyeket minél tovább várunk, annál nehezebb lesz leküzdeni – ahogy ezt a világjárvány is bizonyította. Pedig szerinte ugyanaz a három lépés: izoláció, kezelés és immunitás kell a megfékezésükhöz.

Az első lépés, hogy izolálja magát Európa; függetlenítse magát ettől a rezsimtől, és ne fogadja el legitimnek. A politikus szerint a fehérorosz társadalmat sérti, és milliónyi médiafogyasztót téveszt meg az, hogy a nyugati sajtó elnöknek nevezi Lukasenkát, aki erőszakkal szerezte meg a hatalmát, és ha a választások eredményét nem fogadta el Európa, akkor az elnökséget is tekintse semmisnek.

A második fázisban Európának kezelnie kell a helyzetet, mondta Cihanouszkaja. Szerinte hiányzik egy konzisztens szankciós politika az EU részéről, amely elzárná az elnyomó rezsimet a bevételeitől, valamint a nemzetközi törvények alkalmazása sem történik meg.

Harmadrészt pedig immunissá kell tenni magunkat a diktatúrákkal szemben, zárta sorait Cihanouszkaja. Segíteni kell a fehérorosz társadalmat, és arra kérte a döntéshozókat, hogy az országból ideiglenesen Európába menekülteket ne migránsként kezeljék, hanem kaphassanak munkavállalói és letelepedési engedélyt. Az elnyomás elleni küzdelemben pedig Európa is megerősödhet a képviselt értékei mentén – summázta.