Az „orosz fegyveres erők lejáratása” elleni törvény alig több mint egy hónapja hatályos Oroszországban. Azóta a bíróságok több mint háromszáz ügyet tárgyaltak. Egyes esetekben a vádlottak békére szólítottak fel és az ukrajnai vérontás befejezését követelték, más esetekben csak csendben tiltakoztak a háború ellen.

„Van egy rendőrőrs a munkahelyem közelében, ami mellett másfél éve naponta elsétálok. Még soha nem érdekeltem egyetlen rendőrt sem. Így volt ez egészen egy hónappal ezelőttig, amikor elkezdtem zöld szalagot hordani a hátizsákomon” – mesélte a DW-nek a kazanyi Alekszej, akinek a nevét kérésére megváltoztattuk.

„A tiltakozás büntetendő – annak minden szimbólumával együtt”

Ukrajna megszállása óta aktivisták Oroszország-szerte szerveznek béketüntetéseket. Zöld szalagot akasztanak ki nyilvános helyeken, vagy a ruházaton viselik a háború elleni néma tiltakozás jeleként. Alekszejt az orosz Tatár Köztársaság fővárosában, Kazanyban tartóztatták le. Elmondása szerint a hátizsákján lévő zöld szalaggal eredetileg a veserák elleni küzdelemre akarta felhívni a figyelmet. Nem titkolja azonban, hogy mostanra a szalag többlet jelentéssel bír: szolidaritást fejez ki az ukrajnai orosz invázió ellenzőivel.

View this post on Instagram

A post shared by ♻️ ЗЕЛЕНАЯ ЛЕНТА ♻️ (@save_russia2022)

„A rendőrségen aztán nagyon bizarr helyzetbe keveredtem. A rendőrkapitány a jelenlétemben hívott valakit többször telefonon, és arról egyeztetett, hogy mivel is vádoljanak meg engem. Elkészült egy első jegyzőkönyv, aztán egy második, később mindent átírtak” –  emlékezett vissza Alekszej. Végül azt rótták fel neki, hogy viselkedésével aláásta az orosz fegyveres erőkbe vetett bizalmat, ráadásul mindezt „polgártársai jelenlétében” tette. A jegyzőkönyv szerint Alekszejnél volt egy fekete hátizsák, amire zöld szalag volt erősítve. Ez pedig egy nem engedélyezett tiltakozó akció szimbóluma.

Egyre több letartóztatás az utcákon

Aszat Zabirovot és Irina Badertdinovát néhány napja tartóztatták le Kazanyban. Ők ketten a város üzleteiben az árcédulák helyére matricákat ragasztották az ukrajnai háború elleni tiltakozásul. Egy kávéspolcon például a következő feliratot olvashatták a vásárlók: „Az orosz hadsereg lebombázta a mariupoli művészeti iskolát, ahol mintegy négyszáz ember keresett menedéket a lövöldözésben”. Most mindkét tüntetőt „az Orosz Föderáció fegyveres erővel szembeni közbizalom aláásásával” vádolják. Sem az ő esetükben, sem Alekszejében nem tartottak még bírósági tárgyalást.

Háborúellenes tüntetés Moszkvában 2022. február 24-én

Tass / dpa / picture alliance / Gavriil Grigorov

Eközben a kazanyi lakosok arról számoltak be, hogy az utóbbi napokban egyre több embert tartóztatnak le az utcákon. Egy magát megnevezni nem kívánó kazanyi polgár például azt állítja, kék sálja és sárga kabátja miatt állították meg, csak mert ezek az ukrán zászló színei. Egy másik személyt azért tartóztattak le, mert nyilvános vécékben helyezett el háborúellenes szórólapokat. Egy harmadikat azért vettek őrizetbe, mert egy csokor szárított kék és sárga virágot vitt magával.

„Amikor a háború elkezdődött, részt vettem egy virrasztáson. Odajött hozzám két rendőr, beszélgettünk. Nem értettünk egyet, mégsem próbáltak meggyőzni” – mondta egy férfi, majd hozzátette: „amikor néhány héttel később a rendőrségen kötöttem ki, már nem volt semmiféle beszélgetés. Jegyzőkönyvet vettek fel, és örömmel húzták be a strigulát az újabb leleplezett bűnesetért.” Egyetlen rendőr sem ejtette ki „háború” kifejezést, mindannyian csak az orosz hadsereg ukrajnai „különleges megbizatásáról” beszéltek.

Házkutatások és büntetőeljárások

Mielőtt megkezdődtek volna Kazanyban a tömeges letartóztatások, három körben tartottak ott házkutatásokat újságíróknál, aktivistáknál és diákoknál: március 6-án, március 17-én és március 25-én. Több érintett panaszkodott rendőri önkényre és erőszakra.

„A házkutatások alatt szörnyű sértéseket, megaláztatásokat, fenyegetéseket kellett elszenvednünk, nem beszélve a fejünkre és hátunkra mért ütésekről. Megbilincselve térdeltettek minket három-négy órán át. Azzal fenyegetőztek, hogy meztelenre vetkőztetik a 69 éves édesanyámat, ha nem mondom meg nekik, hol van a mobiltelefonom” – írta beszámolójában az ugyancsak kazanyi aktivista, Andrej Bojarcsinov. Újságíróknak küldött jelentése a Deutsche Welle munkatársaihoz is eljutott. Az előzetes letartóztatásban lévő Bojarcsinovnak azt róják fel a hatóságok, hogy nyilvánosan terrorista akciókra szólított fel. Bojarcsinov visszautasítja a vádakat.

Letartóztatás egy háborúellenes tüntetésen Szentpéterváron 2022. március 2-án

REUTERS / Stringer

További három kazanyi polgárt – Marina Jonovát, Timur Tuhvatullint és Ruszlan Terentyevet – azzal vádolnak, hogy a házkutatásokat követően zavargásokat szítottak. A vád alapja nem más, mint egy üzenet a kazanyi háborúellenes aktivisták Telegram-csoportjának chatjében. Egy „Mickey Mouse” nevű felhasználó ugyanis egyik bejegyzésében arra buzdította a demonstrálókat, hogy adott esetben az erőszaktól se riadjanak vissza. A poszt azonban azóta eltűnt. A szabadlábon védekező aktivisták és ügyvédeik szerint a vádak koholtak. „Nem tudom megmondani, hogy ezek az üzenetek és hozzászólások valódiak-e. Mindössze egyetlen képernyőképet láttam, de az sem tisztázott, hogy ezt a felvételt ki és hol készítette” - magyarázta Ruszlan Ignatyev, Timur Tuhvatullin ügyvédje.

El kell hallgattatni az embereket

Hasonló történetek keringenek Oroszország-szerte – Kalinyingrádtól Magadanig. Háborúellenes szórólapok, graffitik, az ukrán zászló színeit idéző ruházat: az orosz rendőrök és a bírák megítélése szerint mindez elegendő ahhoz, hogy lejárassák az orosz hadsereget.

„Az ilyen jellegű üldözés mára valóban tömegessé vált. A háborút gyakran és másoknál hangosabban ellenzőket a legkülönbözőbb módokon keverik bele a folyamatban lévő büntetőügyekbe. Mindennek természetesen egyetlen célja van: a megfélemlítés. A hatóságok úgy gondolják, házkutatásokkal és büntetőeljárásokkal el tudják hallgattatni az embereket” – mondta Elza Nizanbekova emberi jogi aktivista.

REUTERS / Stringer

Az orosz állampolgárokat, akiket bűnösnek találnak az „orosz hadsereg tekintélyének csorbításában”, többnyire pénzbírsággal sújtják. Akiket azonban a kihágást követő egy éven belül ismét háborúellenes tiltakozáson kapnak, azoknak már büntetőjogi felelősségrevonással kell számolniuk.

Szerző: Maria Kuznetsova, a fordítást készítette: Valaczkay Gabriella

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.