Bejött Moszkva stratégiája, kétéves csúcson a rubel

77 rubel alá is csökkent egy euró ára egy rövid időre, márpedig itt 2020 júniusa nem járt. A Reuters szerint ez egyértelműen annak köszönhető, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bebizonyította: nem viccel, és valóban rubelben követeli a fizetést a földgázért, aki pedig nem így fizet, nem kap földgázt.

A rubel védelmében a moszkvai nemzeti bank 20%-ra emelte az alapkamatot február végén. Akkor sok befolyásos személyiség próbálta meggyőzni Putyin elnököt, váltsa le a nemzeti bank elnökét, mert a magas kamat megfojtja az orosz gazdaságot. Putyin nemet mondott. A rubel árfolyama lassan visszatért a háború előtti szintre, mert a vásárlók továbbra is vették az orosz földgázt és olajat. Ezért azonban – a szerződésnek megfelelően – dollárban vagy euróban fizettek. Putyin - a nemzeti bank tanácsára - kitalálta, hogy rá kell kényszeríteni a külföldi vásárlókat arra, hogy rubelben egyenlítsék ki a gáz árát. Ily módon ugyanis akaratlanul segítik a rubel árfolyamának az erősödését, holott a szankciók célja pontosan ennek az ellenkezője volt.

További részletek ebben a cikkben.

Megérkezett az Egyesült Államokba a tengerészgyalogos, aki 2019 óta volt orosz fogságban

Tevor Reed amerikai tengerészgyalogos szabadon engedéséért cserébe az oroszok azt kérték, hogy a kábítószer-csempészésért elítélt pilótát, Konsztantyin Jarosenkót adják át nekik az amerikaiak. A fogolycsere Törökországban ment végbe.

Moszkva szerint az ukránok nem hajlandók válaszolni a békemegállapodási javaslataikra

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova szerint Ukrajna még nem válaszolt a békemegállapodásra tett orosz javaslatokra. "Az orosz oldal még nem kapott választ" – fogalmazott a Reuters szerint Zakharova.

A legutóbbi béketárgyalásra Oroszország és Ukrajna között egy hónappal ezelőtt került sor Isztambulban, azóta a felek jelentős áttörést nem értek el a lehetséges megállapodás felé vezető úton.  

Megszavazták, hogy Németország nehézfegyvert küldjön Ukrajnának

A Deutsche Welle (DW) beszámolója szerint történelmi szavazásra került sor Németországban: a törvényhozók eldöntötték, hogy nehézfegyvereket is fognak küldeni Ukrajnának. Az előterjesztés szerint, amelyet a kormányzó pártok és a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU is támogatott, a katonai segítségnyújtás folytatódik, és ahol csak lehet, fel is gyorsítják azt.

Németország eszerint több katonát is fog küldeni a kelet-európai országokba, hogy a NATO-jelenlétet megerősítsék, és a DW azt írja, hogy a németek arra ösztönzik az orosz katonákat, hogy tegyék le a fegyvert, és kérjenek menedéket Németországban, illetve az Európai Unióban.

A szavazásnál a szélsőjobboldali AfD tiltakozott, mivel szerintük a nehézfegyverek megszavazásával Németország csak elnyújtja a háborút Ukrajnában, és a nukleáris háború felé sodorhatja az országokat. Ugyanerre hívta fel a figyelmet a baloldali párt, a Linke is: emlékeztettek Olaf Scholz kancellár korábbi nyilatkozatára, amely szerint a nehézfegyverek szállításával Németország növelné a kockázatát a nukleáris eszkalációnak.

Németország körülbelül 9,1 milliárd euró értékben importált orosz gázt és olajat a háború kitörése óta

Egy hatéves ukrán kislány az utcán furulyázva gyűjt pénzt golyóálló mellényre

A Dnyipro városában élő, hatéves Solomiia Reut eddig 5000 hrivnyát gyűjtött össze az utcán zenéléssel az ukrán hadsereg számára, ez forintban kifejezve 59 ezer forint. A The Kyiv Independent azt írja, hogy ez az összeg a fele annak, amennyibe kerül a katonák számára egy golyóálló mellény. Az összeg másik felét a gyerek édesanyja egy közösségi finanszírozási kezdeményezés keretében pótolja ki.

Felkavaró látvány fogadta az ENSZ főtitkárát Borodjankában

António Guterres ENSZ-főtitkár a Putyinnal való találkozója után Kijevbe látogatott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is beszéljen. A látogatás keretében Guterres elmegy azokra a Kijev környéki településekre is, amelyeket márciusban az orosz csapatok tartottak megszállás alatt. Ezek közül az egyik a fővárostól északnyugatra fekvő Borodjanka, amelynek a lakóépületei az orosz légicsapások következtében részben megsemmisültek, részben súlyosan megrongálódtak.

A romok között sétálva a főutcán António Guterrest lesújtotta a látvány. "Mikor nézem ezeket az elpusztított épületeket, azt képzelem, hogy akár az én családom is benne lehetett volna ezekben a házakban, amelyek most le vannak rombolva és feketék. Látom, ahogy az unokáim pánikolva menekülnek.

A háború egy abszurditás a 21. században 

– tette hozzá a főtitkár.

Az ukrán elnök szerint Európában senki sem remélheti, hogy egy normális gazdasági együttműködést fent fog tudni tartani az oroszokkal

"Oroszország nemcsak a gázra, de mindenféle kereskedelemre fegyverként tekint. Csak idő kérdése, hogy mikor lesz egyik vagy másik kereskedelmi terület bevetve azért, hogy az európaiakat politikailag zsarolni tudják, vagy hogy Oroszország katonai gépezetét meg tudják erősíteni" – fogalmazott Volodimir Zelenszkij arra reagálva, hogy a Gazprom leállította a gázszállítást Lengyelország és Bulgária felé.

Zelenszkij listázta Ukrajna eddigi infrastrukturális veszteségeit

Az elnök szerint

• több mint 32 millió négyzetméter lakóterület,
• több mint 1500 oktatási intézmény,
• körülbelül 2500 kilométernyi út és majdnem 300 híd,
• és több mint 350 egészségügyi intézmény rongálódott meg, vagy lett a földdel egyenlővé a feburár 24. óta tartó háborúban.