szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kövesse háborús hírfolyamunkat percről perce.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Most érkezett

Telefonon tárgyalt Macron és Putyin

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt telefonon kedden napközben Emmanuel Macron francia államfő.

Az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi szerint Putyin azt hangsúlyozta a beszélgetés során, hogy a nyugati államok segíthetnének megállítani az ukrán katonaság és militánsok bűncselekményeit, az uniós országok azonban nem foglalkoznak ezekkel.

Macron ugyanakkor a globális élelmiszerbiztonságot veszélyeztető tényezőkre hívta fel a figyelmet. Putyin erre reagálva arról beszélt, hogy a helyzetet bonyolítják a nyugati országok által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók, és felhívta a figyelmet a globális logisztikai és szállítmányozási infrastruktúra akadálytalan működésének fontosságára.

(The Guardian)

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3

Megkezdődhetett a mariupoli csata utolsó felvonása, újabb támadás indult az Azovsztal ellen – videó

A várost 62 napja ostrom alatt tartja az orosz hadsereg. Az Azovsztal gyárkomplexumban tartanak ki az ukrán védelem utolsó egységei és civilek is vannak még a bunkerrendszerben.

Megkezdődhetett a mariupoli csata utolsó felvonása, újabb támadás indult az Azovsztal ellen - videó

A várost 62 napja ostrom alatt tartja az orosz hadsereg. Az Azovsztal gyárkomplexumban tartanak ki az ukrán védelem utolsó egységei és civilek is vannak még a bunkerrendszerben. Most heves ágyúzás kezdődött.

Így válik diktatúrává Putyin autoriter rendszere

Vlagyimir Putyin Oroszországa sohasem volt liberális: a több mint húsz éve hatalmon lévő államfő országlása idején leépült a szabad sajtó, és a rendőrök sorra szétverték az ellenzéki tüntetéseket. Ám az Ukrajna elleni háború kezdete óta szintet lépett az elnyomás, és a hatalom már-már tragikomikus eszközöket is bevet az agresszió vélt vagy valós ellenfelei ellen. Az emberek után sorra kerültek az ukrán zászló színeit viselő kék-sárga épületek, illetve reklámok is.

Oroszország azt állítja, hogy Bayraktar drónokat pusztítottak el Odesszánál

Moszkva azt állítja, hogy nagy pontosságú rakétákkal csapást mért egy katonai repülőtérre Odessza közelében. A védelmi minisztérium közleménye szerint Bayraktar TB2 típusú drónokat, valamint amerikai és európai országokból származó rakétákat és lőszereket tartalmazó hangárokat semmisítettek meg.

Vasárnap Odessza kormányzója, Makszim Marcsenko megerősítette, hogy rakétacsapás érte a fekete-tengeri kikötőt, amely halálos áldozatokat és sérülteket követelt. (Sky News)

Magyar külügy: „hazugság, nonszensz”, hogy Magyarország meg akarná szerezni Ukrajna egy részét

Megkérdeztük a magyar külügyet, hogyan értékeli, illetve miként kommentálja az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács titkárának állítását, miszerint Magyarország nem csak tudott az Ukrajna ellen készülő háborúról, de meg is akarta szerezni az ország egy részét. A Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszában Menczer Tamásnak, a tárca államtitkárának a Facebook-bejegyzését idézte, amelynek már a címe is az, hogy „reakció az álhírekre”.

A külügy szerint „hazugság, nonszensz", hogy Magyarország meg akarná szerezni Ukrajna egy részét

Álhírnek minősítette Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács titkárának kijelentését, amely Magyarország nem csak tudott az Ukrajna ellen készülő háborúról, de meg is akarta szerezni az ország egy részét.

Három civil meghalt a Vuhledart ért tüzérségi csapásban

Legalább három civil meghalt a kelet-ukrajnai Vuhledar városát ért tüzérségi támadásban – írja a Sky News.

A hírt az ukrán elnöki hivatal az elmúlt órákban megerősítette, és azt is közölték, hogy Donyeck más területeit "folyamatos tűz alatt" tartják.

Mariupoli polgármester: Még mindig több mint 200 civil rekedt a az acélműben

Még mindig több mint 200 civil rekedt Mariupol hatalmas Azovsztal acélművében – közölte Vadim Bojcsenko, a város polgármestere. Több civilt evakuáltak vasárnap az acélműből – az ukrán csapatok utolsó menedékhelyéről a stratégiai jelentőségű városban.

Az ENSZ és a Vöröskereszt közölte, hogy reményeik szerint ma civilek maradékát is kiüríthetik az ostromlott gyárkomplexumból. Bojcsenko szerint még mindig mintegy 100 ezer civil tartózkodik a hetek óta ostrom alatt álló Mariupolban.

(BBC)

Az ukránok azt állítják, lelőttek 5 orosz drónt

A luhanszki és donyecki frontvonalakon 12 ellenséges támadást sikerült visszaverni. Az ukrán erők hat harckocsit, öt tüzérségi rendszert, 22 páncélozott harcjárművet és nyolc egyéb gépjárművet semmisítettek meg – közölte Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója. A posztja szerint a légvédelem öt Orlan-10 drónt lőttek le. (The Guardian)

11 500 ukrán állampolgárt vittek Oroszországba 24 óra alatt

Csaknem 12 ezer embert telepítettek át Ukrajnából Oroszországba hétfőn az ukrán hatóságok részvétele nélkül – közölte Moszkva. Az áttelepítettek között 1847 gyermek is volt – tették hozzá.

Az evakuálások állítólag Ukrajna oroszok által támogatott keleti régióiból, Donyeckből és Luhanszkból történtek, amelyeket Oroszország a bevonulása előtt függetlenként ismert el.

Oroszország szerint az embereket saját kérésükre evakuálták, míg Ukrajna azt állítja, hogy Moszkva a háború kezdete óta emberek ezreit toloncolta erőszakkal Oroszországba. Moszkva szerint február 24. óta közel 1,1 millió embert evakuáltak Ukrajnából Oroszországba, köztük 200 ezer gyerekkel.

(Sky News)

300 millió fontos segélyt ad Ukrajnának Nagy-Britanna

Nagy-Britannia bejelentette, hogy az eddigi mintegy 200 millió fontos támogatáson felül további 300 millió font (375 millió dollár) katonai segélyt nyújt Ukrajnának, többek között elektronikus hadviselési eszközöket és egy rakétaelhárító radarrendszert – írja a Reuters.

1 2 3
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!