Megosztotta a svéd kormánypártot a NATO-hoz való csatlakozás kérdése – derül ki a Guardian cikkéből. Miközben a Nyugat azt várja, hogy Finnország és Svédország mihamarabb döntsön az Észak-Atlanti katonai tömbhöz való csatlakozásáról, ez a döntés korántsem tűnik annyira egyszerűnek a skandináv országok szempontjából. Svédország például több mint 200 éve őrködik féltékenyen a semlegessége fölött, sikerült kimaradnia a világháborúkból is. A kormányzó szociáldemokraták egy prominens politikusa, a Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja női tagozatának elnöke, Annika Strandhäll (képünkön), aki az ország klímaügyi minisztere is, kifejtette a helyi sajtónak, a tagozat régóta küzd a békéért, a lefegyverzésért és a fegyveres semlegesség fenntartásáért, ezért inkább azt szeretnék, ha Svédország nem csatlakozna a NATO-hoz.

A második világháború utáni semlegességére külön kifejezést (finlandizáció) is alkotó Finnország sem mentes ebben a kérdésben minden vonakodástól, ugyanakkor az ő esetükben bírhat némi ösztönző jelleggel, hogy közel 1300 kilométeres határszakaszon kénytelen osztozni a más államok szuverenitását hagyományosan kreatívan értelmező oroszokkal. Ennek ellenére Sauli Niinistö finn államfő úgy nyilatkozott, hogy a NATO-csatlakozással kapcsolatos álláspontját május 12-én fogja nyilvánosságra hozni és ezen álláspont kialakítására komoly hatást fognak gyakorolni az orosz elnök, Vlagyimir Putyin május 9-én elmondott szavai.

Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Visszatámadtak az ukránok a Kígyó-szigeten, még több embert próbálnak kimenekíteni Mariupolból - percről percre az orosz-ukrán háborúról

Miután kedden 156 ember érkezett Zaporizzsjába a mariupoli Azovsztal üzemből, szerdán négy humanitárius folyosón próbálják menekíteni a civileket. Az ukránok arról tettek közzé felvételeket, hogy a Kígyó-szigeten és Olekszendrivkánál is orosz katinai létesítményeket, illetve harci járműveket lőttek, Európában pedig tovább számolnak, miként lehetne leválni az orosz gázfüggőségről.