szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az ukránok szerint Putyin a tárgyalásokat propagandaeszköznek használja Oroszországban, az EU egy félmilliárd eurós segélycsomagról tárgyalt, Finnország pedig megtette a következő lépést a NATO felé.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Leálltak a béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között kedden. Az álláspontok megegyeztek abban, hogy a tárgyalásokat Ukrajna nem kívánta folytatni, Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes szerint azért, mert nem fogadták el az oroszok olvasatát a háborús eseményekkel kapcsolatban. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója megerősítette a tárgyalások leállását, a „nem megfelelő” orosz nézőpontok mellett kiemelve azt is, hogy a Kreml a béketárgyalásokat propagandaeszköznek használja Oroszországban.

Míg a tárgyalások leálltak, a humanitárius művelet folytatódott a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területén tartózkodó ukrán katonák kimentésére. Az ukrán kormány a sebesültek állapotának stabilizálása után orosz hadifoglyokra cserélné ki őket, azonban ez messze nem biztos. Az orosz parlament alsóháza megtilthatja az ukrán Azov-ezred harcosainak a fogolycseréjét orosz katonákkal.

Mennyire pirruszi Oroszország mariupoli győzelme?

Közel három hónapig tartó orosz ostrom után evakuálták az utolsó ukrán védőket is Mariupolból, így Kijev végül feladta a stratégiai fontosságú várost. Az oroszok így akár azt is mondhatják, hogy Mariupolnál győztek, ám az örömük aligha lehet teljes: miközben a világ ismét meglátta, mennyire kegyetlen a „különleges katonai akciót" végrehajtó orosz hadsereg, Ukrajna hősökként ünnepli életben maradt katonáit.

A harcok Ukrajnában folytatódtak, több rakétatámadásról is beszámoltak az ukrán hatóságok, míg a javorivi járásban a vasútra mértek csapást az oroszok, addig a Csernihiv melletti Desnában magát a települést támadták és meghalt 8 ember.

Az uniós Külügyek Tanácsában is az ukrajnai krízis volt a fő téma, a védelmi miniszterek egy 500 millió eurós segélycsomagról tárgyaltak. Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője azt mondta: a háború kritikus pillanatnál tart, fordulóponthoz érkeztünk és nem hagyhatjuk, hogy Ukrajna kifogyjon a felszerelésből.

Az új támogatási csomag mellett a tárgyalások másik kulcstémája Svédország és Finnország küszöbön álló NATO-csatlakozása volt. Az ügy annak a fényében különösen releváns, hogy Erdogan török elnök nemrég bejelentette: Törökország nem támogatja a két ország NATO tagságát. Ennek ellenére Borrell már reggeli megérkezésekor magabiztosan mondta: Biztos vagyok benne hogy a tanács nagyon erősen, a lehető legnagyobb mértékben támogatni fogja Svédország és Finnország NATO tagságát.

Finnország ma megtette a következő lépést a NATO felé, 188 támogató és 8 ellenző szavazattal jóváhagyta a parlament, hogy benyújtsák csatlakozási kérelmüket a NATO-hoz.

Nagyon közel lehet Mariupol ostromának vége, Lviv mellett volt újabb rakétatámadás - percről percre az orosz-ukrán háborúról

Legalább 264 ukrán katonát kimenekítettek a mariupoli Azovsztalból, az oroszok az éjszaka Lviv mellett lőttek egy ukrán katonai bázist. A nyugati politikusok eközben Törökországot győzködik, hogy ne blokkolja a svéd és a finn NATO-tagsági kérelmet, és persze Magyarországot, hogy az itteni kormány fogadja el az újabb szankciós csomagot.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!