szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

295 napja tart Oroszország ukrajnai inváziója. Éjszaka támadás ért egy kurszki orosz légi bázist, Donyeckben és Herszonban is rakéták csapódtak be. Kövesse itt a háború eseményeit.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Most érkezett

A háborús pokollá lett Bucsában is áll a karácsonyfa, mint a remény szimbóluma

Bucsa belvárosában is felállították a település karácsonyfáját. Bucsa az orosz–ukrán háború egyik legtragikusabb helyszínévé vált, miután tavasz elején a Kijev melletti várost megszálló oroszok vérengzést tartottak a településen, több száz civilt megkínoztak és kivégeztek. Az ukrán katonák 8 hónnappal ezelőtt szabadították fel Bucsát az orosz megszállás alól.

 

A háborús pokollá lett Bucsában is áll a karácsonyfa, mint a remény szimbóluma

Megszavaztatták a város lakóit, akarnak-e idén karácsonyfát. A többség igennel szavazott.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3

Kiskorúakat is megkínoztak az oroszok az ukrán ombudsman szerint

Kiskorúak megkínzásával vádolta meg az orosz csapatokat az ukrán emberi jogi ombudsman. „Herszon megyében tíz kínzókamrára bukkantunk, közülük négyre magában a városban” – közölte a tisztségviselő, aki szerint nem csak kínzásról tudnak. Dokumentálták, hogy a gyerekek csak minden másnap kaptak vizet, és gyakorlatilag éheztették őket. Állítólag úgy próbálták megtörni őket, hogy azt mondták: a szüleik lemondtak róluk, és nem jönnek vissza értük. A kiskorúakat azzal vádolták, hogy támogatják az ukrán hadsereget.

 

Kiskorúakat is megkínoztak az oroszok az ukrán ombudsman szerint

Dmitro Lubinec szerint éheztették is a gyerekeket, és lelkileg is megpróbálták megtörni őket.

Már zajlik az EU-csúcs, a háború is téma

Brüsszelben megkezdődött az uniós csúcstalálkozó, amelyet a szokásoktól eltérően egy napra terveztek. Ez a nap azonban meglehetősen hosszúra is nyúlhat.

Ellenzi Zelenszkij, hogy orosz sportolók induljassanak a párizsi olimpián

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellenzi, hogy orosz sportolók semleges zászló alatt szerepelhessenek a 2024-es párizsi olimpián, mondván, „minden zászlójukat vér szennyezi”.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke múlt szerdán arról beszélt, hogy a himnuszok, zászlók és nemzeti szimbólumok betiltása érvényben marad, az ugyanakkor még nem tisztázott, az ukrajnai háború miatt eltiltott orosz és fehérorosz játékosok és versenyzők részt vehetnek-e a kvalifikációs időszakban, illetve magukon a játékokon, amennyiben pedig indulhatnak, akkor milyen formában tehetik ezt meg.

Thomas Bach

Zelenszkij a NOB első emberével folytatott tárgyalást követően közleményében hangsúlyozta: Ukrajna csalódott a szervezet azon felvetése miatt, hogy az orosz sportolók semleges színekben részt vehessenek az olimpián.

„Fehér vagy bármilyen semleges zászló alatti részvétel lehetetlen az orosz sportolók számára, hisz valamennyi lobogójukat vér borítja” – fogalmazott Zelenszkij, aki az oroszok sporteseményekről történő teljes kizárására szólított fel. Egyben hangsúlyozta: a háborúban eddig 184 ukrán sportoló vesztette életét.

Zelenszkij leszögezte, a NOB alapelvei „határozottan nem irányozzák elő terrorista államok elkényeztetését”.

Az ukrán elnök szavaira egyelőre az orosz és fehérorosz sportminisztérium sem reagált.

Az Egyesült Államok olimpiai és paralimpiai bizottsága hétfőn jóváhagyta azon lehetőség vizsgálatát, hogy orosz és fehérorosz sportolók – szigorúan semleges színekben – induljanak a párizsi játékokon.

Ketten haltak meg Herszonban az oroszok támadásában

Két ember életét vesztette Herszonban az oroszok támadásának következtében – közölte az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.

Kirilo Timosenko azt írta a Telegramon, hogy a két áldozat a nemrégiben felszabadított város régiós igazgatási központjától nagyjából száz méterre halt meg, amelyet szerdán bombáztak az orosz erők.

Donyecki polgármester: 2014 óta a leterősebb ukrán támadás érte a várost

Az oroszok közlése szerint az ukrán erők az orosz kézen lévő Donyeck városát támadták – évek óta most a legerősebben.

Alekszej Kulemzin, a város oroszok által kinevezett polgármestere azt írta, hogy reggel hét órakor 2014 – a Krím Moszkva általi annektálása – óta most érte a legkomolyabb támadás a város központi részét.

Kulemzin állítása szerint negyven rakétát lőttek ki Donyeckre, civilekre. A támadás háborús bűnnek nevezte.

A történtekről beszámoló Reuters jelezte, hogy nem tudta ellenőrizni a harctéri cselekményről szóló beszámolókat.

Amerikai állampolgár is kiszabadult egy fogolycsere után

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy fogolycsere útján Ukrajna újabb 64 katonáját szabadította ki, olyanokat, akik a donyecki és luhanszki régiókban harcoltak.

Kiszabadítottak egy amerikai állampolgárt is, aki az ukrán erők oldalán harcolt.

Kijev négy elesett ukrán katona holttestét is visszakapta. Jermak arra nem tért ki, hogy cserébe hány katonát, illetve holttestet adtak át az orosz oldalnak.

Kurszki légi támaszpontot érhetett dróncsapás

Dróncsapás ért szerda este egy kurszki orosz légi bázis ellen az ukrán elnök egyik tanácsadója szerint. Anton Gerascsenko a Telegramon azt közölte, hogy „ismeretlen drón” támadta meg a támaszpontot.

Egy meg nem nevezett orosz forrásra hivatkozva a tanácsadó azt írta, hogy két robbanás történt a bázis közelében, helyi idő szerint este fél tizenegykor. Az internetre egy felvétel is felkerült, amelyen az látható, hogy robbanások rázzák meg a nyugat-oroszországi várost.

A RIA orosz hírügynökség Roman Sztarovojt régiós kormányzót idézve azt írta, hogy a légelhárítás egész éjjel működött Kurszk fölött, senki sem sebesült meg, és károk sem keletkeztek.

Kanada visszaállította az Északi Áramlat alkatrészeire vonatkozó szankciót

Kanada szerdától nem teszi lehetővé, hogy Montrealban javítsák az Oroszországból Európába irányuló Északi Áramlat 1 gázvezeték turbináit.

Melanie Joly kanadai külügyminiszter és Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős tárcavezető közös közleményükben azt írták: Ukrajnával, Németországgal és más európai szövetségesekkel együttműködésben hozták meg a szankciók visszaállításáról szóló döntést.

Egy korábbi mentesség értelmében lehetőség volt arra, hogy az oroszok a meghibásodott alkatrészeket Németország közvetítésével Kanadába küldjék javításra.

A Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat-1-et augusztus 31-én állították le az oroszok karbantartásra hivatkozva, de azóta sem indult újra rajta a gázszállítás. A vezeték egy szeptemberi robbanássorozat következtében súlyosan megrongálódott, a Nyugat és Oroszország egymást vádolta az incidens miatt.

9400-nál is többen érkeztek Ukrajnából

Az ukrán–magyar határszakaszon 5398-an léptek be szerdán Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4005-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 157 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Vonattal szerdán 26 ember, köztük 5 gyerek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől.

1 2 3
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!