A pénteken egy olyan jogszabályt fogadott el a lengyel parlament, mely a jelenleginél szélesebb körben engedi meg a határőrök számára a fegyverhasználatot, és akkor sem vonhatják őket felelősségre, ha ezt az általános szabályok megsértésével teszik. Ha mégis eljárás indul, automatikusan az állam fizeti a védőjüket. Ez felhatalmazás a válogatás nélküli gyilkolásra – mondják az ellenzők, de a kormány szerint a kétségtelenül szerencsétlen sorsú emberek, akik megpróbálnak bejutni Lengyelországba, igazából az őket eleven fegyverként használó Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök hibrid háborújának áldozatai.

Kétségtelen, hogy az afrikai és ázsiai menekültek tömegeit a belarusz állami utazási iroda és légitársaság szállította már 2021-től szervezetten a lengyel-belarusz határra, azzal az ígérettel félrevezetve a gyakran mindenüket eladó és erre az egyetlen lapra feltevő embereket, hogy ott gond nélkül bejuthatnak az Európai Unió területére. A hvg.hu akkor helyszíni riportokban számolt be erről, bemutatva az ott zajló emberi tragédiákat.

A Morawiecki-kormány a válságos helyzet miatt falat épített a határon, amit az akkori ellenzék támadott.

Most viszont Wladyslaw Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter, a Parasztpárt elnöke azt mondja: a katonák nem élhetnek bizonytalanságban. Ha a határt védve tüzet nyitnak, nem tarthatnak felelősségre vonástól. Ennek előzménye az, hogy néhány katonát, akik megszegték a fegyverhasználat szabályait, bajtársaik szeme láttára vittek el megbilincselve a katonai csendőrök, ami óriási tiltakozást váltott ki, másfelől egy fiatal afgán a határnál késszúrással megölt egy katonát.

Az állampolgári jogok szószólója, számos jogász és jogvédő szervezet arra figyelmeztet: az aránytalan fegyverhasználati jog alkotmányellenes, a „pushback” vagyis a határon átlépők automatikus, kivizsgálás és menedékjog-kérési lehetőség nélküli visszatoloncolása a belarusz oldalra (ami a magyar-szerb határról is ismert) pedig nemzetközi szerződésekbe ütközik. Az emberséget semmi nem szoríthatja háttérbe – hangsúlyozzák.

Donald Tusk miniszterelnök azonban, bár éppen saját támogatóitól kap éles bírálatot, látja a tömeghangulatot – a visszatoloncolást a lakosság kétharmada támogatja –, és úgy érzi, nem engedheti át a terepet a tavaly óta ellenzékben lévő jobboldalnak, miközben választási ígéreteinek jelentős részét részben a köztársasági elnök vétói miatt, részben gazdasági okokból nem tudja teljesíteni. Ezért vállalja, hogy lényegében folytatja elődeinek gyakorlatát.

A menekültek segítőit ugyanúgy bíróság elé állítják, mint korábban. A zárt határövezetet is kiterjesztették, pedig az tönkreteszi a vidék gazdaságát és turizmusát, ideértve a bölényekről híres bialowiezai vadont. Sajnálom, bármennyire keressük a humánus megoldásokat, nekem mégiscsak a határ biztonságát kell elsődlegesnek tekintenem – mondta a miniszterelnök. Én is voltam menekült – tette hozzá ehhez Radoslaw Sikorski külügyminiszter –, együttérzek azokkal, akik az üldöztetés elől vagy jobb életre vágyva ide akarnak jönni (ez év eleje óta legalább 17 ezren), de olyan emberi jog nem létezik, hogy mindenki ott éljen, ahol akar. Igaz, hogy emberek – köztük gyerekek, terhes asszonyok, öregek – halnak meg az erdőben vagy fulladnak a mocsárba (egy friss jelentés szerint már több száz áldozatot számoltak össze), de erről Putyin és Lukasenka tehetnek, mert ez háború, amelyben sajnos ártatlanok is áldozatul esnek.

A történet mellékszála, hogy a határon zajló tragédiákat bemutató, itthon is látható Zöld határ című film miatt durva támadások érték a legnagyobb lengyel filmrendezők egyikét, Agnieszka Hollandot, akit – bár Holokauszt-túlélők gyermeke – náci propagandistákhoz hasonlítottak, amiért a határőrséget „gyalázta” – valójában árnyaltan próbálta bemutatni a munkájukat, de néhány menekült egyéni történetét ismertetve azt is érzékeltette, hogy itt konkrét emberekről van szó –, de a bojkottfelhívások kudarcot vallottak: már az első 3 hónapban 800 ezren látták a filmet Lengyelországban.

A képviselőház pénteken nagy többséggel szavazta meg a határőrök fegyverhasználatáról szóló törvényt: a jobboldali ellenzék zöme igent mondott rá, és valószínű, hogy ezúttal Andrzej Duda köztársasági elnök sem emel vétót. A védelmi tárcát vezető parasztpárti elnök most pozitív főszereplővé léphetett elő, nem sokkal azután, hogy az ő frakciója akadályozta meg az abortuszra vonatkozó büntető jogszabályok enyhítését, és ezzel válságot okozott a kormánykoalíción belül. Ezúttal a súlyából sokat veszített legkisebb kormánypárt, az Új Baloldal szállt szembe a többséggel, ellenszavazataival hangsúlyozva önálló arculatát és a humánum melletti kiállását, amivel az önkormányzati és EP-választáson elért gyenge eredményét is próbálja ellensúlyozni.