Alkalmatlan Budapest és környéke levegőminőségi terve a szennyezés csökkentésére – közölte a Levegő Munkacsoport. A civil szervezet elemzése (pdf) szerint az újabb tervezet nem felel meg annak a jogszabályi követelménynek, amely szerint a légszennyezést a lehető legrövidebb időn belül érdemben kell csökkenteni.

Budapest és környéke légszennyezettségért elsősorban a háztartási tüzelés, és ezen belül különösen a hulladékégetés a felelős. Bár a tervezet is elismeri, hogy „aggasztó méreteket öltött a kommunális hulladékok háztartási tüzelőberendezésben történő égetése”, semmiféle konkrét intézkedést nem irányoz elő ennek a jogsértő tevékenységnek a haladéktalan felszámolására, holott az intézkedési lehetőségek nagy része éppen a kormányhivatal, illetve a felügyelete alá tartozó járási (kerületi) hivatalok hatáskörébe tartozik – hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.

Elismerték, hogy a fűtésből eredő légszennyezés csökkentéséhez valóban rendkívül fontos az épületek korszerűsítése és a távfűtés szélesebb körű elterjesztése, ahogyan azt a tervezet is előirányozza,

ám ahhoz, hogy ezek az intézkedések érdemben javítsák a levegő minőségét legalább egy, de inkább több évtizedre van szükség. A levegőminőségi tervnek viszont olyan lépéseket kell előírnia, amelyek egy-két éven belül érdemi javulást idéznek elő.

A közlemény idézte Szegő Judit környezetkutatót, a szervezet projektvezetőjét, aki szerint számos olyan intézkedés lehetséges, amelyek megvalósításával már rövid időn belül számottevően visszaszorítható a fűtésből eredő légszennyezés, ezek közül azonban egy sem szerepel a tervezetben. „Ilyen többek között a hatóságok megerősítése, a rendszeres ellenőrzés, a széles körű és hatékony szemléletformálás, valamint a rászorulók fűtési támogatása. Javaslatainkat évek óta rendszeresen megküldjük a kormánynak, ezért különösen érthetetlen, hogy a hatóság miért hagyta figyelmen kívül ezeket.”

A másik jelentős károsanyag-kibocsátóval, a közlekedéssel kapcsolatban több mint száz intézkedés szerepel a tervezetben, ám közülük csupán kettő olyan, amelynek megvalósításával rövid időn és érdemben csökkenthető a közlekedési eredetű légszennyezettség Budapesten és környékén:

• a teherforgalom átfogó átszervezése és
• az alacsony kibocsátási övezetek kialakítása.

Ahhoz ugyanakkor nem ad támpontot a szervezet, hogy ezeket miként és milyen ütemezéssel kellene megvalósítani.

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse szerint a dokumentumból szinte teljesen hiányoznak, vagy csak értékelhetetlen módon vannak leírva az általuk már sokszor kifejtett, szakmai körökben megvitatott és széles körű egyetértés övezte javaslatok, amelyek megvalósításával egy-két éven belül javítható Budapest és környéke levegőminősége. Ilyen

• a kilométer- és szennyezésarányos útdíj bevezetése,
• a parkolási rendszer átalakítása,
• az autómegosztás és a telekocsi-használat elősegítése,
• a buszállomány korszerűsítése,
• a tömegközlekedési járművek fokozott forgalmi előnyben részesítése, valamint
• a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása.”

A szervezet emlékeztetett: az Európai Bíróság már elmarasztalta Magyarországot amiatt, hogy Budapesten és környékén a légszennyezés rendszeresen túllépi az egészségügyi határértéket.