A Belgium keleti részén található Kruisem településen működő Duroc d'Olives családi gazdaságot negyed évszázada vette át Filip van Laere édesapjától, és két éve alakította át drasztikusan. „A cél a különböző környezetvédelmi és állatjóléti intézkedésekkel az volt, hogy a gazdasági modell fenntartható legyen” – mondta el Filip Van Laere, a sertéstelep vezetője.

Mint mondta, a világon egyedülálló kezdeményezéssel a flamand telepen beltéren, azonban ketrecek nélkül tartják az állatokat, majd az itt keletkező ammónia visszanyerésével műtrágyázzák a környező termőföldeket.

Annak, hogy nincs ketrec, vannak előnyei, de hátrányai is

A kétezer kocát tartó családi gazdaságban már az újszülött malacokat is a megszokottól eltérően tartják: a kismalacok 6,6 négyzetméteres parcellákban anyai védelem mellett 5 hétig maradhatnak. Az anyakoca mellett eltöltött hosszabb idő ellenállóbbá teszi az állatokat, így elkerülhető a járványos hasmenés, ami más telepeken gyakori halálozási ok.

A kismalacok a parcellákban az anyjuk mellett fejlődhetnek, a sarokban pedig egy gumipadlós, fűtött fészekbe bújhatnak el. Abban is különbözik a kruisemi sertéstelep a megszokottól, hogy a parcellákban folyamatosan hozzájutnak a takarmányhoz a malacok, az állatok mindig a fejlődési stádiumnak megfelelően kapnak táplálékot.

Cornelia Smet

A vírusok elterjedésének elkerülésére az istállókba bejövő levegőt Hepa 10 szűrőkkel tisztítják, emellett azért, hogy a vírusok terjedését a különböző sertéscsoportok, illetve korosztályok között elkerüljék, a kismalacokat a 7 kilogrammot elérve átszállítják egy másik telephelyre. A gazdaság ugyanis együttműködik egy másik, közeli teleppel, ahova hetente körülbelül 700 sertést szállítanak. „A disznókat a másik telephelyen is saját takarmánnyal etetjük, és az alkalmazottakat is én fizetem, az állatjóléti intézkedéseket ott is szigorúan betartják”- tette hozzá Filip Van Laere.

A ketrecmentes tartás azonban nehézségeket is okoz a négy főt foglalkoztató családi gazdaságban:

az elmúlt két évben 3-4%-kal nőtt (13-ról 17%-ra) a sertésveszteség, ugyanis a malacok közti összetűzéseket ketrecek nélkül nehezebb kontrollálni.

Filip Van Laere hozzátette, „ha ezt a számot minimálisra szeretnénk csökkenteni, akkor szükség van a ketrecre.” A malacok közti konfliktusokat úgy próbálják elkerülni, hogy minél rövidebb időre hagyják az állatokat felügyelet nélkül. „Az egyik dolgozó korábban kezd, míg a másik hosszabban marad bent, így a disznók összesen 4-6 órát vannak felügyelet nélkül éjszaka.”

A malacok a takarmányba keverve olívaolajat kapnak

A telephelyen alkalmazott takarmány gabonafélékből (búza, árpa, kukorica), rostokból és fehérjékből áll, ehhez a keverékhez zsírforrásként olívaolajat adnak – meséli a telephely vezetője. A sertéstakarmányozási programnak köszönhetően a zsír az állatok fejlődésének megfelelő időpontjában kezd el képződni:

Mindig ugyanahhoz a receptúrához ragaszkodunk, így garantálni tudjuk az egyedülállóan zsenge sertéshús állandó minőségét.

A sertések takarmányába a hízlalási szakaszban 2% olívaolajat kervernek. Filip Van Laere szerint „a nagyon kevés telített zsírt tartalmazó olívaolaj javítja a hús ízét, és még zsengébbé teszi azt, a sertéshúsban magasabb az omega 9-es szintje, így egészségesebb is.”

„Azért fókuszálunk az állatjólétre, mert többet fizetnek érte a vevők”

És hogy ilyen költségek mellett miként tudnak ugyanolyan nyereséget elérni, mint egy klasszikus gazdaságban? A Duroc d'Olives termékeket prémium márkaként árulják:

a hús ízletesebb, és a malacok jobb körülmények közt élnek, így a sertéshúsért a vevők 5-10 százalékkal többet fizetnek.

Filip Van Laere hozzáteszi, hogy a hús nem organikus, hanem valahol a bio és a hagyományos között helyezkedik el. Az organikus tartást ugyanis nagyon szigorú előírások szabályozzák: itt a sertéseknek lehetőséget kell biztosítani a szabadban való tartózkodásra, a szalmának és a takarmány minden összetevőjének is organikusnak kell lennie. Nem véletlen, hogy a megemelkedett költségek miatt az organikusan előállított hús 50-60 százalékkal drágább a hagyományosnál.

Filip Van Laere

Cornelia Smet

A húst közvetlenül a helyi boltoknak, henteseknek és vendéglátóipari egységeknek értékesítik, webshopjukon keresztül is. A termékekre pedig nemcsak Belgiumban, hanem Észak-Franciaországban és Hollandiában is van kereslet: az előállított hús 20 százalékát exportálják.

Az istálló levegőjében lévő ammóniából ökológiai műtrágyát állítanak elő

A sertéstelepeken a levegőben lévő ammónia kiszűrése azért létfontosságú, mert az a malacok nyálkahártyáját károsítja, és megterheli azok bélrendszerét. A Duroc d'Olives telepen a magas ammóniakoncentráció csökkentésére az istálló levegőjét egy biológiai légtisztító rendszerrel szűrik meg, amely során az ammóniát, a port és a szagokat "kimossák" a levegőből. A "mosási folyamat" során az istálló levegőjében lévő ammónia a vízben feloldódik, a mikroorganizmusok ezután az ammóniumot (NH4+) nitritté (NO2-), a nitritet pedig nitráttá (NO3-) bontják, ezt a folyamatot nevezzük nitrifikációnak – ecseteli Filip Van Laere.

A telephelyen így innovatív módon ökológiai műtrágya jön létre, amely előállításához éves szinten 2500 köbméter esővízet használnak,

a levegőben lévő ammónia kiszűrése után ezzel locsolják a termőföldeket, ez kiválóan helyettesíti a mesterséges műtrágyákat.

„A biológiai mosóból származó víz literenként átlagosan 7 egység nitrogént tartalmaz, amennyiben a vízben túlzottan megnő a nitritvegyületek koncentrációja, az lelassíthatja, sőt le is állíthatja a folyamatot, ezért a rendszer folyamatosan ellenőrzi a szintet.”

Évente ezzel az eljárással 150-200 tonnányi műtrágyát állítanak elő, ami elég a környező két másik gazdaságnak is.

Cornelia Smet

A családi gazdaságban pedig 40,87 hektár (kukorica, őszi búza, árpa, gyepterület, burgonya) áll szántóföldi művelés alatt, ezeken a területeken is felhasználják az ökológiai műtrágyát.

A jövő a rovartakarmányé lehet, de a technológia még gyerekcipőben jár

Az innovációra nyitott családi gazdaság vezetője a hvg.hu-nak elmondta, hogy úgy látja, a jövőben el fognak terjedni, sőt, a Duroc d'Olives sertései is kapnak majd, azonban ez még várat magára, mivel a rovarfehérje még mindig sokkal drágább, mint a szója. A rovarok nagyon jó fehérjeforrást jelenthetnek az állatoknak, azonban az előállítási költség még mindig 50-60%-kal magasabb, mint a szójababé, ezért sem alkalmazzuk egyelőre - fogalmazott Filip van Laere.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Duroc d’Olives (@duroc_dolives) által megosztott bejegyzés