A hvg.hu-ra és a hvg360-ra költözik A Mű

Zwickl András: "Ekkortájt az emigrációt választó alkotók jó része számára a puszta túlélés is művészet volt"

Magyar Modern címmel az 1910-1933 közötti évek berlini magyar művészetét bemutató kiállítás nyílik a Berlinische Galerie-ben november 4-én. Az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású németországi magyar tárlatáról dr. Zwickl Andrást, a Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztályának főmuzeológusát, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docensét, a bemutató hazai kurátorát kérdeztük. A cikk az A mű című lap anyaga.

Warhollal vállvetve menetelt a halhatatlanság felé – Jean-Michel Basquiat a bécsi Albertinában

Utcagyerek volt Bronxban, de az amerikaiak közül ma már csak Warholnak van drágább árverésen elkelt képe. Delejes színekből és vonalakból felépülő, hol graffiti-, hol gyerekrajzszerű, időnként zavarba ejtően mágikus hatású formákat láthatunk alkotásain. Földrészeken és generációkon átívelő kulturális kódokat, szimbólumokat, a társadalmat a mai napig szétfeszítő dichotómiákat is megjelenít. A bécsi múzeum retrospektív tárlata január elejéig nyújt betekintést Jean-Michel Basquiat életébe és életművébe. A cikk az A mű című lap anyaga.

Nagy Gergely: Megoldóember a ködben. Demeter Szilárd és a párhuzamosságok

A kultúra lehet egy, de nemigen lehet egységes: párhuzamos kulturális kánonok élnek egymás mellett, és bármennyire utópisztikusan is hangzik ez mifelénk, élhetnének békében. Ám maga Demeter Szilárd is egyfajta párhuzamosságot képvisel, hiszen egyszemélyes intézményként a kulturális politika központi figurája, kultúrpolitikusi ambíciókkal. Vélemény.

Nagy Gergely: Az új katatörvény a kritikus értelmiség kinyírására tett kísérlet is

Ez itt nem átállás vagy átállítás, hanem leszámolás. Egy társadalmi krízis tudatos előidézése. Statáriális intézkedés, amelyről pontosan lehetett tudni, kiket céloz. Vélemény.

Nagy Gergely: A direkt cenzúra felé, tánclépésben – az Átrium-ügyről

A tényt, hogy a budapesti Atrium színház a kényszerű bezárással néz szembe, nehéz másnak látni, mint a direkt cenzúra felé tett kormányzati lépések egyenes következményének. Amit eddig csak a NER perifériáján mozgó figurák követeltek, az ma kezd hivatalossá válni a hazai kulturális politikában.

A mi huszadik századunk – amikor 333 fénykép többet mond minden szónál

Második kiadásban jelent meg a Fortepan Masters, Barakonyi Szabolcs 333 fotót tartalmazó válogatása a Fortepan mára már több mint 150 ezer képet tartalmazó gyűjteményéből. A pompás album maga is műtárgy.

Liptay Gabriella kommunikációs szakértő: A művészet érzékenységével „le lehet tapogatni” a trendeket

Liptay Gabriella, a nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég, a KPMG magyarországi marketing- és kommunikációs igazgatója több mint egy évtizede állandóan résztvevője képzőművészeti tárlatok megnyitóinak, kulturális rendezvényeknek. Elkötelezett összekötő az üzleti és a kulturális területek között, kiterjedt kapcsolatrendszerét hosszú távú értékek és személyes érdeklődése mentén mozgósítja. A művészeti és piaci terek átjárásáról, egymásra hatásáról; kultúrafinanszírozásról, szponzorációról, partnerségekről beszélgettünk vele.

Ringasd el magad! – üzeni az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálé

Szürrealitás, szenzualitás, mágia. Természeti és természetfölötti. Tudatos helyett tudatalatti. A Cecilia Alemani milánói születésű New York-i kurátor által összeállított, Az álmok teje című rendezvény hatalmas központi kiállítása ezekből a hívószavakból merít, hogy erőt és kiutat mutasson az emberi civilizáció végét sejtető/vizionáló korunkban.

Hálózatkutató a műtárgypiacon – Barabási Albert-László készíti, adja, veszi az NFT-műveket

Decentralizáció, blokklánc, token, kriptovaluta, azaz Web3. A felhasználók a 2017-ben napvilágot látott, az Ethereum kriptovaluta technológiáján alapuló NFT-t, egyedivé tett digitális objektumokat vásárolhatnak. A megoldás felkeltette Barabási-Albert-László világhírű hálózatkutató érdeklődését is, akinek azonban az is fontos, hogy a virtuális tér kapcsolódjon hagyományos művészeti rendszerekhez.

A szentimentális Warhol. A művészt bemutatja a Netflix, nagy műveit csak illusztrációként

Andy Warhol naplószövegei adják az alapját és a művészettörténet újabb Warhol-értelmezései a halvány hátterét a Netflix márciusban bemutatott dokusorozatának. Benne a XX. század e nagyhatású művészének életműve egy identitáskereső férfi tükrévé válik. De vajon hihető ez a megközelítés? A cikk A mű című lap anyaga, amely a HVG Kiadó Műértő című művészeti folyóiratának utódlapjaként indult márciusban.

Újra hegymenetben? Jól teljesített 2021-ben a nemzetközi műkereskedelem

A napokban megjelent a nemzetközi műtárgypiac elmúlt évi fejleményeinek legátfogóbb és világszerte legelfogadottabb krónikája és elemzése, mely szponzorai okán Art Basel & UBS Reportként ismert; valójában minden évben egy, a műpiaccal évtizedek óta foglalkozó ismert közgazdász, Clare McAndrew, illetve cége, az Arts Economics állítja össze.

Mintha mozdulna valami az Elgin-márványokért 200 éve zajló brit–görög állóháborúban

Felbecsülhetetlen, pénzben nehezen kifejezhető művészi értékről van szó, amely ráadásul jelentős bevételt hoz London idegenforgalmának. Nézzük először a jól ismert tényeket, majd ismerkedjünk meg a londoni és athéni érvekkel, végül az ügy legújabb fejleményeivel.

Mától vált a Műértő: Itt A Mű, és gyors, és mindenkihez szól, és online

A Mű nem szakít elődje hagyományaival, hanem kortárs módon újragondolja azt, követi a művészeti piac fejleményeit külföldön és idehaza, megszólaltatja a kortárs piac szereplőit, kitekint a fotó, videó, performatív műfajok, esetenként a dizájn világába is.