szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kezd divatba jönni a botránykeltés mint megfizethető marketingfogás. Legutóbb egy indiai cég stresszellenes kampánya okozott mérhetetlen szorongást.

Egy szépségápolással foglalkozó indiai cég célkeresztben találta magát legfrissebb reklámkampánya miatt, amellyel a munkahelyi stresszre szerették volna felhívni a figyelmet – írta a BBC.

„A YesMadam nevű indiai szépségápolási startup cég felmérte, hogy mennyire stresszesek az alkalmazottai, majd kirúgta azokat, akik azt jelölték be, hogy jelentős stressznek vannak kitéve” – ezzel a szöveggel osztotta meg egy X-felhasználó múlt héten a cég levelét, amelyben valóban arról ír a HR vezetője, hogy a nyugodt munkahelyi környezet fenntartása érdekében kirúgják a szorongó munkavállalóikat.

A közel 22 ezer reakció és ötszáz komment jól mutatja, hogy mekkora felháborodást keltett a közösségi médiában a cég levele, amire egy nappal később a startup is reagált. Tisztázták, hogy igazából nem rúgnak ki senkit, csak kicsit szórakoztak a néppel egy előre betervezett kampány keretében, amivel a munkahelyi stressz elterjedtségére szerették volna felhívni a figyelmet. Mindez természetesen még nagyobb botrányba torkollott.

Vegyes reakciók érkeztek a bizarr stratégiára: egyesek dicsérték a céget, amiért ráirányítja a figyelmet egy fontos témára, mások pedig bírálták őket, amiért félrevezették az embereket és játszottak az érzelmeikkel. Többen rávilágítottak, hogy valójában csak egy marketingfogásról van szó, és a kampánynak sikerült egy szinte ismeretlen márkát néhány óra alatt rivaldafénybe állítania.

Kellett az ingyenes promóció, ugye? Nincs szükség marketing költségvetésre, ha van egy felháborodást keltő közösségi média menedzsered?

– írta egy felhasználó a LinkedIn-oldalán.

Nem ez az első eset, hogy egy startup cég kétes reklámkampányba vágja a fejszéjét, amivel magára zúdítja az indulatokat. Novemberben egy szintén indiai ételkiszállítási cég kapott hideget-meleget, miután közzétett egy álláshirdetést, amiben közölte, hogy a jelentkező egy évig nem kap fizetést, sőt még neki kell kétmillió rúpiát (kb. 9 millió forintot) adományoznia a nonprofit leányvállalatuknak, amelynek missziója a szegények élelmezése. Az átverés itt is sikeres volt, még ha eredetileg nem is ez volt a cél, ugyanis tízezer ember jelentkezett az állásra. Azt nem tudni, hogy felvettek-e valakit a pozícióra.

Februárban egy indiai modell és színésznő is elég megosztó módon hívta fel a figyelmet a méhnyakrákra, ugyanis eljátszotta a saját halálát. Sok felhasználó szerint a reklámfogás mély traumát okozott azoknak, akik valóban elvesztették barátaikat és családtagjaikat a betegség miatt. A kampányért felelős marketingügynökség később bocsánatot is kért.

Többet árt, mint használ

Szakértők szerint az ilyen marketingfogások ugyan segíthetnek egy márkának a rivaldafénybe kerülni, de nem feltétlenül növelik a vállalat hosszútávú sikerét, sőt még árthatnak is neki.

„A márkáknak meg kell érteniük a különbséget a túlzás és a nyilvánvaló hazugság között” – mondja a BBC által megkérdezett márkaépítési és kommunikációs tanácsadó, aki szerint a túlzás elfogadott és sikeres reklámstratégia tud lenni, de számolni kell azzal, hogy ez sok esetben annyira nyilvánvaló, hogy a fogyasztó valószínűleg nem fogja elhinni.

Példaként az Axe dezodorreklámokat említette, amikben gyakran látni egy soványnak tűnő férfit, aki néhány fújás után a dezodortól nőmágnessé válik. De ide sorolható a rapper Snoop Dogg is, aki tavaly azzal került a címlapokra, hogy bejelentette: nem füstölög tovább. Sokan azt hitték kijelentésével arra utal, hogy leszokik a füvezésről, de igazából csak egy füstmentes tűzrakóhelyet népszerűsített.

Snoop Dogg csak szívatott mindenkit, mégsem hagy fel a szívással

Kiderült, hogy csak szabadtéri tűz füstjét nem szívja többet.

A tanácsadó elmondta, hogy a cégek a negatív visszajelzések ellenére azért vesznek részt ilyen kampányokban, mert így hatalmas elérést tudnak szerezni, akár teljesen ingyen. Szerinte direkt olyan témákat választanak, amelyek valószínűleg erős véleményeket váltanak ki, hiszen így garantáltan lesznek majd emberek, akik nem bírják reakció nélkül hagyni a történetet.

A témát újra előtérbe hozó eset, vagyis a szépségipari startup kampánya azon túl, hogy sok emberhez eljutott, rengeteg szakembert is véleménynyilvánításra sarkallt, akiknek többsége élesen kritizálta a vállalatot az érzéketlenségéért.

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat?

A kiemelt kép illusztráció. Forrás: AFP / Frank May

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!