„Ezt az Európai Watergate-botrányt mindenképp ki kell vizsgálni” – nyilatkozat a Pegasus megfigyelési botrány kapcsán a sajtónak Sophie in't Veld, holland liberális EP képviselő.

Az egy nemzetközi újságíró konzorcium részeként Magyarországon a Direkt36 oknyomozó portál által feltárt megfigyelési ügy kapcsán turbó fokozatba kapcsolt az Európai Parlament. Az okostelefonokra titokban telepített izraeli megfigyelő szoftver kapcsán hólavinaként terebélyesedő sztori eredetileg magyar és lengyel újságírók, civil szervezetek és ellenzékiek lehallgatása kapcsán robbant ki, de az EP-képviselők abban bíznak, hogy más tagállamokban történt titkos megfigyelések leleplezését is elhozhatja az ügy felfejtése.

Először múlt héten az Európai Parlement Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tartott meghallgatást az ügyben, majd csütörtökön az Európai Néppárt Brüsszelben vitázott róla. A Pegasus-botrány körüli események felpörgésére mutat, hogy szerdán arról döntött az EP elnöksége, jövő héten már strasbourgi plenáris ülésén vitáz egy külön vizsgálóbizottság felállításáról, melynek létrehozásáról március elején szavaznak az EP képviselők várhatóan.

Ahogy arról az EUrologus is beszámolt, múlt héten Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója – akinek mobilját szintén megfigyelték Pegasussal – a LIBE képviselői előtt elmondta: „több mint kétszáz újságírót figyeltek meg ezzel a módszerrel s tíz európai ország érintett. És bár maga a program eredetileg arra szolgált, hogy a hatóságok a szervezett bűnözés, vagy a terrorizmus ellen vessék be, mégis médiaszereplők, ellenzéki politikusok kerültek a célkeresztjébe.”

Az, hogy a liberális Sophie in't Veld szerint a kormányokat kritizálók utáni kémkedés és választási kampányok manipulálása az európai demokrácia és a választások integritása elleni súlyos támadás, keveseket lep meg. Az már jóval szokatlanabb Brüsszelben is, hogy a tavalyig a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt képviselője Andrzej Halicki, a LIBE alelnöke szerint sem kémkedésről van szó elsősorban a Pegasus kapcsán: „a tét a fékek és ellensúlyok rendszerének megfelelő működése”. Halicki szerint miközben egyértelmű, hogy a titkosszolgálatnak szükségük van ilyen eszközökre szervezett bűnözés és egyéb nemzetbiztonsági területeken történő hatékony fellépéshez, az azonban elfogadhatatlan, hogy politikai aktivisták és újságírók ellen használják fel ezeket.

A lengyel néppárti képviselő a jövő heti vizsgálóbizottság felállításról szóló határozat kapcsán hangsúlyozta, fontos döntéseket kell hoznia a képviselőknek arról, hogyan védhetjük meg az európai demokráciákat és választások tisztaságát anélkül, hogy szemet hunynánk a megfigyelésekkel történő visszaélések felett.

A magyar kormány cinizmusa Pegasus-ügyben

A témában rendezett brüsszeli vitán meghívottként szólalt fel a Társaság a Szabadságjogokért jogi igazgatója, Szabó Máté. Szerinte a Pegasus-ügy magyarországi vonatkozásai nem azért érdekesek, mert egy autoriter ambíciókkal bíró kormányt érintik. Szabó azt mondja, Magyarországon nem is elsősorban a megfigyelési eszközök használata az aggályos, sokkal inkább az alkalmazásukra vonatkozó jogi korlátozások hiánya.

A TASZ jogásza az Európai Parlament ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába mondta ki az éppen általa vitt Szabó és Vissy per kapcsán a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága még 2016-ban: magyarországi megfigyelési szabályok nem biztosítanak megfelelő jogi garanciákat arra vonatkozóan, kit miért mikor lehet lehallgatni.

Szabó Máté

MTI / Kallos Bea

Szabó szerint miután hat éve nem történtek lépések a magyar szabályozás európai szabadságjogokkal vagy például az újságírók forrásainak védelmére vonatkozó szabályokkal való összehangolására, kevéssé meglepő, hogy csak a Forbidden Stories által feltárt esetek közt 300 érint magyar újságírókat, kormánykritikus civileket és ellenzéki politikusokat a 2021 júliusában lepleződött több ezer megfigyelési eset közül.

A jogvédő szerint nincs jobb bizonyítéka a megfigyelések körüli jogi bizonytalanságnak, mint hogy pár éve maga Pintér Sándor belügyminiszter nyilatkozott úgy: nincs egyetlen olyan magyar állampolgár sem, aki után ne kémkedhetnének legálisan a magyar hatóságok.

Ezek után kevéssé meglepő – fogalmazott Szabó az EP-ben, hogy nyolc hónap vizsgálódás után a magyar adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila vonatkozó január végén közzétett jelentésének publikus részében arra jutott: minden a magyar törvények betartása mellett történt a lehallgatások kapcsán. A jelentés nagy része azonban 2050-ig titkosítva lett.

Következő lépések Brüsszelben

A Pegasus botrány feltárását vezető Forbidden Stories oknyomozó szervezet igazgatója Laurent Richard a néppárti meghallgatáson arra hívta fel a figyelmet, hogy a 80 újságíró és 20 sajtóorgánum együttműködésében feltárt ügy első lépése kellett, hogy legyen a leleplezés. Szerinte a polgároknak a tagállami kormányoknál el kell érniük, hogy a kormányok valljanak színt: használják-e a Pegasust.

A néppárti meghallgatáson elhangzottak alapján képviselők és szabadságjogi szakértők azt remélik, jóval világosabb képet kaphatnak az európai polgárok arról, melyik tagállamokban célozták meg a megfigyelési eszközzel újságírókat, ügyvédeket és ellenzéki politikusokat. A lengyel liberális EP-képviselő, Roza Thun tweetjében úgy fogalmaz: „el kell magyaráznunk részletesen a témát, hogy megóvjuk az európai polgárok magánéletét”.

A vizsgálóbizottság létrehozásához jövő kedden Strasbourgban a képviselők legalább egynegyedének az igen szavazata szükséges. A vizsgálóbizottság aztán meghallgatásokat tarthat, illetve a várakozások szerint tényfeltáró missziókat küldhet a tagállamokba. A végeredmény egy átfogó jelentés lesz, amely ajánlásokat fogalmaz meg az Európai Bizottság számára.