Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A jelenlegi életmódunk nem fenntartható, mégis sokan nyűgként tekintenek arra, hogy változtatni kellene az életmódjukon. Egy szervezet viszont azt mondja: létezik egy módszer, amely egyszerre jó a környezetnek, de az életminőségünket is növeli. Az idén 17 éves GreenDependent segítségével utánajártunk annak, mi a különbség a kislábnyomos és a másfélfokos életmód között, és egyáltalán miért éri meg változtatni?
A Monsson 2024-től kezdődően két másik napelempark építését tervezi további 600 millió eurós beruházással az Arad megyei Kisjenő (Chisineu-Cris), illetve Mácsa (Macea) területén, amelyek együttesen további 800 megawatt teljesítményre lesznek képesek.
A hetvenes években sokan összerezzentek arra a gondolatra, hogy nyers halat egyenek, ma pedig az egész világ a szusiért rajong. Most ugyanígy idegenkedünk a rovaroktól, a magyar kormány meg egyenesen félti tőle az embereket – de vajon így lesz-e ez tíz év múlva is? A hvg.hu-nál a bátrak útjára léptünk: nyers és szárított rovarokkal felfegyverkezve főztünk egyet, aztán meg is kóstoltuk a végeredményt.
A humorista a NER-es "sikermellényben" mutatja be, milyen pusztítás ment végbe a tónál addig, amíg végül a gazdasági helyzetre hivatkozva leállították a beruházást.
A 2010-es években könnyedén teljesítette kibocsátáscsökkentési céljait Magyarország, az akkori hozzáállás azonban nem elég a 2030-as vállalások eléréséhez. Szakpolitikai váltásra, és a folyamat szoros nyomon követésére van szükség. Ezért készítették el az első klímasemlegességi jelentést.
Újraindul a hvg.hu fenntarthatósági podcastja: műsorunk nyitórészében Litkai Gergely humoristával beszéltünk arról, hogyan lehet a zöldkérdés mindenkié.
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.
Januárban ismét tízezreket indított el a vegánná válás útján a Veganuár. A bálna íze című dokumentumfilm is társadalmi vitát indít arról, valóban szükségünk van-e rá, hogy annyi húst együnk. Mennyire van létjogosultsága a 21. században az egykor a túlélést, és a közösség egész évnyi élelmét biztosító öldöklésnek és miben különbözik a bálnavadászat egy vágóhídtól? És vajon, ha tudnánk, hogyan kerül az étel a boltok polcaira, könnyebb lenne változtatni a szokásainkon? A film rendezőjével és szakértőkkel beszélgettünk.
Majdnem megfagyott a Börzsönyben egy nő, aki városi cipőben és szövetnadrágban indult kirándulni téli, havas, vörös riasztásos szélviharral tarkított körülmények között. Az eset nem egyedi, a hegyimentők, a meteorológiai és katasztrófavédelmi szolgálatok rendszeresen tesznek közzé elriasztó esetekről szóló híreket azért, hogy felhívják a figyelmet, miként ne induljunk kirándulni télen. A hvg.hu a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai csapatának segítségével összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a téli túrázásokhoz.
Nem csak a Sajó völgyében, de Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán is kritikán aluli a levegő minősége, és egy sor további városban pedig még nem veszélyes, de egészségtelen. De vasárnap a szél kisöpörheti a szmogot.
Mindenki igyekszik a környéken, hogy több víz jusson a Velencei-tóba: a civilek a környező települések árkait tisztogatják, a vízügy a Pátkai-tározót engedi le a minimum vízállásig. A tó vízszintjét ezzel 4 centiméterrel tudják emelni, de hiába volt az átlagosnál jóval csapadékosabb a január, még így is sok hiányzik az optimális vízszinthez. A szakértő szerint a drága és kockázatos egyéb vízpótlási módszerek helyett érdemes lenne felülvizsgálni azt, ahogy a Velencei-tó használatáról gondolkodunk. Videóriport.
Németországban már az éttermeknek kell biztosítaniuk a többször használható, akár visszaváltható dobozokat, ha el akarnánk vinni az ételt. De mi a helyzet itthon, mennyire reális egy hasonló szabályozás?