A befizetések 64 százaléka (16,144 milliárd forint) a háztartások, 36 százaléka (9,216 milliárd forint) a vállalkozások befizetéseiből származik. A pénzforgalmi bevétel - ami figyelembe veszi a túlfizetéseket, visszatérítéseket, függő és átfutó tételeket is - 21,819 milliárd forint volt az első negyedévben. A legnagyobb illetékbevétel az ingatlan-átruházások (18,784 milliárd forint) és a gépjármű-átruházások (3,903 milliárd forint) kapcsán keletkezett.   

A háztartások a ezen a két címen mintegy 10,38 milliárd, illetve 3,39 milliárd forint illetéket róttak le, míg az öröklési illeték közel 1,473 milliárd, az ajándékozási illeték 372 millió forintot vett ki a lakosság kasszájából. Bírósági eljárási illetékekre az első negyedévben mintegy 409 millió, államigazgatási eljárási illetékekre mintegy 112 millió forintot költöttek a háztartások.

A vállalkozások befizetései között a legnagyobb tétel szintén az ingatlan-átruházási illeték (8,401 milliárd forint) volt. Gépjármű-átruházási illeték címén 508 millió, államigazgatási eljárási illeték címén 207 millió, bírósági eljárási illeték címén pedig 99 millió forintot fizettek ki. A március végéig képződött 25,36 milliárd forint illetékbevételből 14,435 milliárd forintra a központi költségvetés jogosult, míg az önkormányzatokat - a beszedéssel kapcsolatos költségek levonása után - 10,925 milliárd forint illeti meg.

Budapesten az első negyedévben mintegy 8,911 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, az összes bevétel több mint harmada. A megyék közül a legtöbb illetéket továbbra is Pest megyében (2,052 milliárd forint) és Veszprém megyében (989 millió forint) fizették be a háztartások és vállalkozások.