A 34 ország megkérdezettjeinek fele azt válaszolta, hogy a globalizáció túl gyors, a másik felük (egészen pontosan 35 százalék) pedig azt, hogy túl lassú. A globalizáció miatti aggodalom a világ leggazdagabb országaiban a legnagyobb, míg számos szegény országban a gyorsabb globalizációt tartanák jónak, s általános nézet – főként a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Brazíliában, Kenyában és Mexikóban –, hogy a gazdasági fejlődés terheit és gyümölcseit nem igazságosan osztják el.

Összességében a világ közvéleményének 64 százaléka tartja igazságtalannak a javak elosztását, másként kifejezve: 34 országból 27-ben a többség ezen a véleményen van. Kivétel Kína, ahol rendkívüli gyorsaságú gazdasági fejlődés ment végbe – évi tíz százalék feletti növekedés – az utóbbi tíz évben. A városban élő kínaiak többsége azt mondta, hogy a javakat igazságosan osztják el, bár a közgazdászok szerint a vidék és a városok közti szakadék szélesedett.

Hasonló a helyzet Indiában, de ott nem fejeződött be időben a közvélemény-kutatás, ezért nem lehetett belefoglalni a felmérésbe.

Az Egyesült Államokban a lakosság 22 százaléka azt mondta, hogy a gazdasági feltételek javulnak hazájukban, és 78 százalék szerint a gazdaság hanyatlik.

A francia, olasz és japán lakosság hasonlóan borúlátó, mivel csupán a franciák 22 százaléka és a japánok 33 százaléka látja javulónak a gazdasági helyzetet.

Ezzel szemben derűlátás jellemző Kínában, Oroszországban, Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Arab Emírségekben, vagyis minden olyan országban, amelynek hasznára válik a gazdasági fejlődés, részben a kőolaj és az ásványok emelkedő árának következtében.

A legnagyobb aggodalom Nyugat-Európában a franciáknál, a spanyoloknál és az olaszoknál figyelhető meg, mivel ők a fejlődés társadalmi modelljét részesítik előnyben.

Az aggodalom valamivel kisebb az angolszász országokban, így az USA-ban és Angliában, ahol a fejlődés egyre lassabb, és a társadalmi egyenlőtlenség egyre élesebb. A felmérés során 34 ország 34 ezer lakosával beszélgettek.