A budapesti tőzsde cégtáblája. Kritikus tömeg © hvg.hu

A minisztérium a részvények 48 százalékát tervezi eladni, 29 százalékot belföldi intézményi befektetőknek, 19 százalékot kisbefektetőknek. A privatizációból 860 millió zloty (63 milliárd forint) bevételt vár az állam.

A varsói tőzsde privatizálásával újabb lendületet kaphat a kelet-európai tőzsdeszövetség is, amelynek alapjait a bécsi és a budapesti tőzsde 2004-ben megkötött együttműködése vetette meg azzal, hogy a bécsi tőzsde 14 százalékot szerzett a BÉT-ben. Akkoriban a két tőzsde vezetője azt is emlegette, hogy alkalmasint részt vennének a varsói értéktőzsde privatizációjában. Jelenleg az UniCredit Bank Hungary Zrt. 25,2 százalékkal, a Wiener Börse AG 12,5 százalékkal, az Österreichische Kontrollbank AG szintén 12,5 százalékkal, az Erste csoport 12,2 százalékkal, a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG 6,37 százalékkal, a belga KBC bankcsoport 5,19 százalékkal, a Magyar Nemzeti Bank 6,95 százalékkal, az OTP Bank Nyrt. 2,66 százalékkal, az ING Bank Zrt. 2,32 százalékkal, a Mol 2,18 százalékkal rendelkezik a BÉT-ben, a többi nem egészen 12 százalék többnyire magyar intézmények és egyéni befektetők birtokában van.

A bécsi tőzsde elképzelései szerint a tőzsdeszövetség közös holdingtársaság lehetne, amely ideális esetben Bécsen, Budapesten és Varsón kívül Pozsonyt, Prágát, Ljubljanát, Zágrábot, Bukarestet és Szófiát foglalná magában. A terv jó úton halad, hiszen a bécsi tőzsdének már van együttműködése Zágrábbal, Szarajevóval, Bukaresttel, Belgráddal és a montenegrói tőzsdével.

A cél az, hogy Közép-Európában létrejöjjön egy erős tőkepiac. A független helyi tőzsdék számára a fejlődés záloga a kooperációk, szövetségek létrehozása, mert ezáltal olyan "kritikus tömeg" jön létre, amely már felkeltheti a nagy befektetők érdeklődését is, mondják elemzők.