Kínai 100 jüanos Mao képmásával. A növekedés maradt a vezérelv © Wikipedia.org

Tavaly szeptember óta először, az export ismét gyorsabban nőtt, mint a behozatal, ami arra inti az elemzőket, hogy kétséggel kezeljék a nemzetközi pénzintézetek, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóslatait arra, hogy a gazdasági növekedés az idén jelentősen lassul majd Kínában is, évi 10 százalékos ütem alá csökkenve. A kínai gazdasági növekedési képesség alábecslése inkább a nyugati vágyálmokat tükrözi, semmint a valóságot, annak ellenére, hogy külkereskedelmi többlet szélesebb összehasonlításban továbbra is lassulni látszik: az első negyedév átlagában 41,4 milliárd dollár volt, kissé kevesebb az egy évvel korábbi 46,5 milliárd dollárnál.

Az első negyedév átlagában a kínai export 21,4 százalékkal, az import 28,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A GDP-növekedés lassulására szóló előjelzések iránti óvatosságot indokolja, hogy a kínai statisztikai hivatal előző nap, kedden 11,9 százalékra javította a tavalyi GDP-növekedés ütemét a korábbi becslésben szerepelt 11,4 százalékról. A módosítás megerősíti, hogy a kínai gazdaság 1994 óta a leggyorsabban bővült tavaly, és a világ harmadik számú gazdasága lett volna dollárban számolva, maga mögé utasítva Németországot, ha ezt nem vette volna el Kínától az euró erősödése. Tavaly ötödik éve nőtt legalább 10 százalékkal a kínai gazdaság.

Felülvizsgálták a 2006-os gazdasági növekedés ütemét is, 11,6 százalékra javították 11,1 százalékról. Mindkét esetben a szolgáltatások korábban számítottnál nagyobb bővülésével indokolták a fő adat módosítását. Már ez is figyelmeztette az elemzőket, hogy Kínának "szokása" a vártnál erősebb teljesítményt elérni. „A hazai fogyasztás lassacskán pótolja a külföldi kereslet lassulását” – mondta az ING Kína-elemzője, de még az új külkereskedelmi adatok közlése előtt.

A kínai export további bővülését szemlátomást nem zavarja a jüan erősödése sem: csütörtökön a kínai valuta első ízben áttörte a 7 jüan/dolláros szintet azóta, hogy a jüan árfolyamát 2005. júliusban leakasztották a dollárról, és áttértek a napi lebegtetésre 0,5-0,5 százalékos sávban a központi ármegállapítás körül. Csakhogy, miközben a jüan a dollárral szemben 2005. július óta 18 százalékkal felértékelődött, az euróval szemben körülbelül ugyanannyit esett. Már nem az Egyesült Államok tart a kínai áruktól a legjobban, hanem az EU: az EU-ba irányuló kínai export tavaly körülbelül 30 százalékkal nőtt, kétszer olyan gyorsan, mint az Egyesült Államokba irányuló kínai kivitel. Az irányzat az idén is jól látszik: az első negyedében a kínai kivitel az EU-ba 24,2 százalékkal, az Egyesült Államokba csak 5,4 százalékkal volt több, mint egy évvel azelőtt. Az EU tavaly Kína legnagyobb kereskedelmi partnere lett, második helyre szorítva az Egyesült Államokat.

A bizonyára idén is igen erős kínai gazdasági növekedés nem sok jót jósol az olajáraknak. Márciusban Kína nyersolajimportja 17,3 millió tonna (napi 4,03 millió hordó) volt, 25 százalékkal több az egy évvel korábbinál, és újabb rekord a februári, napi 3,6 millió hordós behozatal után. Ezzel Kína közel holtversenybe került Japánnal a világ második számú olajimportőri pozíciójáért. Az első negyedévi nyersolajimport, 45,53 millió tonna (napi 3,65 millió hordó) 14,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A GDP-növekedés tavaly is újabb rekordra tornászta fel Kína nyersolajimportját, de a növekedés üteme akkor még csökkent. Kína tavaly 163,17 millió tonna kőolajat importált – ez a legújabb rekord –, ez 12,4 százalékkal több a 2006-os 145,18 millió tonnánál. A növekedés annak ellenére lassult, hogy közben Kína olajexportja 38,7 százalékkal 5,89 millió tonnára csökkent tavaly. Kína 1993 óta nettó olajimportőr, szükségletének mintegy felét fedezi a behozatal. Tavalyelőtt, 2006-ban 14,5 százalékkal, 2005-ben 3,2
százalékkal, 2004-ben 35 százalékkal nőtt a kínai nyersolajimport.

Kína teljes külkereskedelmi többlete tavalyi 262,2 milliárd dollár volt, szintén új rekord, 47,7 százalékkal több a 2006-os, 177,47 milliárd dolláros többletnél. A kínai kivitel 25,7 százalékkal, a behozatal 20,8 százalékkal bővült tavaly. Az új rekorddöntés közben azonban a kínai külkereskedelem többletének növekedése tavaly fokozatosan csökkent: a tavalyi első félévben a 112,5 milliárd dolláros többlet még 83 százalékkal haladta meg a 2006-os első félévit, miközben az export az első félév átlagában 27,6 százalékkal, az import 18,2 százalékkal nőtt.

Kína külkereskedelmi többlete évek óta lassuló ütemben nő: 2006-ban 177,47 milliárd dollár – az előző rekord –, 74 százalékkal volt több a 2005-ös 102 milliárdnál, amely háromszor nagyobb volt a 2004-esnél, 2001-ben pedig még csak 22,5 milliárd dollár volt a többlet.