Az év első kilenc hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 6,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Szeptemberben az „alapdrágulás”, a maginfláció 5,0 százalékos volt éves összehasonlításban, miközben augusztushoz képest nem változott. A változatlan adótartalmú árindex ugyancsak az augusztusi szinten maradt, 12 hónap alatt pedig 5,7 százalékkal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói-árindex havi mutatója sem változott, míg a 12 havi árindex 6,4 százalék volt.

A fogyasztói árak 2008 augusztusában 6,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2007 augusztusában, miközben júliushoz képest 0,3 százalékkal csökkentek. Tavaly szeptemberben a fogyasztói árak 0,7 százalékkal nőttek augusztushoz képest, és 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Egy hónap alatt, idén szeptemberben az élelmiszerek árai 0,1 százalékkal csökkentek, azaz folytatódott a júniusban kezdődött tendencia, amelynek során egy hónap alatt 0,4 százalékkal, júliusban 0,7 százalékkal, augusztusban 1,5 százalékkal mérséklődtek az élelmiszerárak – mondta Minary Borbála. A KSH főosztályvezető-helyettes szerint októberben sem lesz trendváltás, mivel tavaly októberben két százalékos élelmiszer áremelkedést regisztráltak.

Idén szeptemberben az élelmiszer árucsoporton belül az idényáras élelmiszerek – köztük a burgonya, friss zöldség, gyümölcs – árai 4,9 százalékkal csökkentek, miközben a többi élelmiszer 0,3 százalékkal drágult. Nőtt például a sertészsiradék ára, 6,8 százalékkal, a rizs és a hántolmányoké 3,6 százalékkal, ugyanakkor csökkent a sajt ára 2,1 százalékkal, az étolajé 1,7 százalékkal.

A ruházkodási cikkek a szezonváltás nyomán egy hónap alatt 3,5 százalékkal drágultak, a szolgáltatások árai 0,8 százalékkal csökkentek, ezen belül, ugyancsak a szezonváltás után az üdülési szolgáltatásoknál 10,8 százalékos árcsökkenést regisztrált a KSH.

A 12 havi élelmiszerárak az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az étolaj ára 63,0 százalékkal, a rizs, hántolmányok ára 34,4 százalékkal, a liszt ára 14,4 százalékkal, a tej ára 15,9 százalékkal, a sertéshús 12,4 százalékkal drágult.

A háztartási energia átlagosan 15,9 százalékkal került többe a fogyasztóknak, ezen belül a vezetékes gáz ára 31,3 százalékkal nőtt egy év alatt. A járműüzemanyagoknál egy év alatt 11,7 százalékos áremelkedés következett be, a gyógyszereknél, gyógyáruknál 2,6 százalékos. A szolgáltatások 4,4 százalékos árnövekedése az átlagosnál alacsonyabb volt, a tartós fogyasztási cikkek ára 12 hónap alatt 1,3 százalékkal csökkent, a ruházkodási cikkek 0,7 százalékkal lettek olcsóbbak egy év alatt.

Az előzetes, 6,2 százalékos inflációs várakozással ellentétben, csupán 5,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak szeptemberben, aminek alapján további inflációcsökkenés várható az elkövetkező másfél évben - mondták el makrogazdasági elemzők.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője kifejtette: a várakozásokon aluli fogyasztói árnövekedés egy dezinflációs folyamat kezdetét jelzi, amelynek eredményeképpen 2009 végére akár négy százalék alá is csökkenhet az éves infláció.

A szeptemberi alacsonyabb növekedés okaként a szakértő elsősorban a szolgáltatások, és ezen belül is az üdülési szolgáltatások árainak csökkenését jelölte meg, azonban fontos hatásnak tartotta a belső és a külső inflációs nyomás mérséklődését is, valamint, hogy a gázáremelés hatásai csupán a novemberi fogyasztói árindex-változásban jelennek majd meg. Hozzátette, hogy a tavalyi magas bázis is közrejátszott abban, hogy szeptemberben csökkent az árak növekedésének üteme, mivel 2007-ben a legtöbb fogyasztási termék ára jelentősen emelkedett.

A kedvező inflációs adatok következtében, kamatpolitikáját tekintve kivárásra játszhat az MNB ebben az évben, ezért Trippon Mariann 2009-ben összesen 100 bázispontos kamatcsökkentést vár a jegybanktól. Ha a kedvező piaci környezet megmarad, akkor a három százalékos inflációs cél már 2010 tavaszára elérhetővé válhat.

Még ennél is bizakodóbban nyilatkozott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője: a szakértő szerint a jelenlegi adatok tükrében akár 2009 második felében három százalékra csökkenhet az éves infláció mértéke. Szerinte a nyersanyagok valamint az üzemanyagok világpiaci árának csökkenése, valamint Magyarország exportpartnereinek recessziós kilátásai, egyaránt bizakodásra adnak okot a jövő évi infláció ütemét tekintve.

Idén végére öt százalék körüli lehet az éves infláció, emellett az év végéig nem várható a jegybanki alapkamat megváltozása, szemben a jövő évvel, amikor már negyedévenkénti 25 bázispontos kamatcsökkentés is könnyedén bekövetkezhet. A kamatcsökkentés feltétele, hogy javuljon Magyarország kockázati mutatója, tehát a befektetők nyerjék vissza bizalmukat a magyar piac iránt. Az elemző úgy vélte, Magyarország hitelminősítésének javulására már akár a következő évben sor kerülhet.