A szuverén nem teljesítővé válási kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) - gyakorlatilag a törlesztési leállások elleni biztosítások - ára Magyarország esetében azonnal 0,7 százalékponttal 4,00 százalékra zuhant – közölték a CMA DataVision londoni hitelpiac-figyelő cégnél szerdán, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és a Világbank több mint 25 milliárd dolláros pénzügyi védőhálójának bejelentése után.

Ez azt jelenti, hogy például az európai adósságpiacon minden 10 millió euró magyar adósság nem teljesítővé válás elleni biztosítása öt év futamidőre 400 ezer euróba kerül, a pénzügyi csomag bejelentése előtt közvetlenül kért 470 ezer euró helyett.

A magyar CDS-ár igen széles sávban ingadozott az elmúlt hónapban – mondták a CMA DataVision londoni elemzői. Szeptember 29-én még 1,71 százalék volt, október közepén már 5 százalék felett járt, csúcspontját október 24-én érte el, 6,05 százalékkal. A szerdai állapot szerint innen azonban kevesebb mint egy hét alatt két teljes százalékponttal szűkült.

Szerda délben az orosz CDS ára az irányadó ötéves lejáratra 9,208 százalék, az ukráné 27,5 százalék volt. A cseh 1,78 százalékra csökkent a keddi 2,05 százalékról, a lengyel 2,038 százalékra 2,47 százalékról. Az alapmércének számító német CDS-ár szerdán 0,33 százalék.

A pénzügyi védőháló várható hatásairól kérdezett londoni elemzők közül Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság globális feltörekvő piac főközgazdásza úgy nyilatkozott, hogy ha a csomagnak a finanszírozás mellett része lesz a költségvetési politika további kiigazítása, akkor jó esély van Magyarország helyzetének tartós stabilizálására.

Arra a kérdésre, hogy a csomag bejelentésével véget érhet-e a forint széles kilengésekkel kísért gyengülése, Sueppel azt mondta, hogy ez "egyelőre inkább remény, semmint reális kilátás", mivel a globális piaci háttér továbbra is igen viharos, és ezt a Magyarországnak összeállított csomag nem szünteti meg. Emellett a piaci szereplők előbb-utóbb azt is meg fogják kérdőjelezni, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt héten végrehajtott, 3 százalékpontos kamatemelése fenntartható-e a gyengülő hazai gazdasági környezetben, tette hozzá az elemző.

Sueppel szerint még a 280 forintos euróárfolyam újbóli elérése is benne van a jelenlegi piaci mozgások lehetséges sávjában. A szakértő szerint a piaci szereplőknek továbbra is lehetnek fenntartásaik a helyzet stabilizálásával kapcsolatban, tekintve, hogy a magyar gazdaság stabilizációját nagyon alacsony növekedéssel jellemzett időszakban kell végrehajtani, és az alacsony növekedés önmagában okozhat pénzügyi kisiklásokat.
Neil Shearing, a Capital Economics londoni gazdaságelemző intézet közép-európai közgazdásza viszont nem zárja ki, hogy a forint ismétlődő eladási nyomások alá kerülhet, mert piac továbbra is hajlamos a kilengésekre, de arra nem számít, hogy az árfolyam visszatér a korábbi, 280-285-ös szintekre.

Shearing szerint egyelőre túl korai lenne megítélni, hogy a piaci hangulat tartósan javul-e a térség egésze iránt, hiszen még a Balkán, a Baltikum és Törökország is pótlólagos finanszírozásra szorulhat, a magyar gazdaság pedig "recesszió felé tart".

Az elemző szerint a magyar jegybanki kamat a gyenge növekedés ellenére jó eséllyel magasan marad még egy ideig. Shearing 2009 második negyede előtt nem vár kamatcsökkentést Magyarországon.

A 4cast londoni gazdaságelemző és tanácsadó ház szerdai elemzése szerint annak puszta ténye, hogy Magyarország egyszerre élvezi a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank támogatását, "nagy pluszt" jelent a magyar gazdaság iránti piaci hangulat szempontjából.

A cég szerint úgy tűnik, hogy a válságot sikerült elkerülni, és bár "komoly szégyen", hogy Magyarország ilyen helyzetbe került, a magyar kormány "jól szerepelt a viharban". Sokkal jobban, mint a súlyos gazdaságpolitikai - főleg pénzügypolitikai - hibákat elkövető Izland, a politikailag széttöredezett Ukrajna, vagy Románia, ahol a politikusok még most sem vesznek tudomást a problémákról, pedig azok már "több mint egyértelműek".

Romániáról ugyanezt állapította meg a minap a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő, amely - az EU-gazdaságok közül egyedüliként - befektetési szint alá, "BB plusz"-ra rontotta a román szuverén hosszú- és rövid lejáratú devizaadósság osztályzatát. Az S&P indoklása szerint a román döntéshozók nem foglalkoznak a halmozódó gazdasági-finanszírozási kockázatokkal, mert a figyelem a közelgő választásokra összpontosul, és ez még tovább szítja az általában is ellenségeskedő, együttműködési készséget nélkülöző politikai hangulatot.

A 4cast szerdai londoni elemzése szerint ugyanakkor Magyarországon is további "komoly diétára" van szükség, a belső és külső adósságszomjat drasztikusan csökkenteni kell, nemcsak egyéves, hanem hosszabb távlatban, tekintve, hogy a hitelpiaci helyzet a belátható jövőben nem tér vissza az amerikai nem elsőrendű - subprime – jelzáloghitel-válság előtti időszak állapotába.

A ház szerint a 25 milliárd dolláros mentőháló jelentősen növeli azokat a tartalékokat, amelyeket a következő tizenkét hónapban esedékessé váló - a 4cast elemzői által 32 milliárd euróra becsült - külső kötelezettségek fedezésére fel lehet használni. (Ez nem azonos az állami törlesztési kötelezettségekkel, nagy súllyal szerepelnek benne a magánszektor külföldi tulajdonosok által refinanszírozandó tartozásai is. Az arányokat valamelyest érzékeltetheti, hogy június végén a devizában jegyzett magyar nettó külső adósság 32,25 milliárd euró volt, és ebből a kormányzati szektor és az MNB részesedése 2,251 milliárd euró volt. Ugyanakkor a 67,5 milliárd eurós bruttó devizaadósságból 20,5 milliárd euró volt a kormányzati szektor és az MNB része).

A cég szerint a tartalékok felhasználására csak a legrosszabb forgatókönyv esetén lehetne szükség, akkor, ha a magyar bankok külföldi tulajdonosai teljesen leállítanának minden finanszírozást, és az importszint változatlan maradna a várhatóan csökkenő export közepette; mindkét fejlemény "rendkívül valószínűtlen".

A Magyarországnak jóváhagyott készenléti keret több mint a kétszerese az előzetes londoni konszenzusnak. A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege például 10-12,5 milliárd dollár közötti keretet jósolt legutóbbi elemzéseiben.