Nincs kétség, recesszióban van a magyar gazdaság

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI/hvg.hu

Egyértelműen recesszióban van a magyar gazdaság az elemzők szerint, akik úgy vélik, hogy az infláció alakulása és a forint gyengélkedése miatt a jegybanknak egyelőre szüneteltetnie kell az alapkamat csökkentést.

Most nincs tovább felfelé. Visszagurulunk
© Stiller Ákos
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a bruttó hazai termék (GDP) 2008. IV. negyedévében – naptári hatás kiszűrésével – 2,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak januárban 0,6 százalékkal emelkedtek decemberhez képest, és 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője kifejtette, a magyar gazdaság 2008 második félévében egyértelműen recesszióba került, hiszen két egymást követő negyedévben csökkent a GDP. A negyedik negyedéves adaton az elemző szerint nem lehet csodálkozni, hiszen az ipar teljesítménye, a beruházások és a kivitel alakulása, s a magyar export fő piaca, a német gazdaság gyengélkedése miatt ez várható volt.

Török Zoltán szerint nem jók a kilátások sem, s elképzelhetőnek tartotta, hogy az idén az első féléven akár 5 százalékos GDP visszaesés is bekövetkezhet. Aláhúzta: a világgazdaság második félévét tekintve enyhén optimisták: remélhető, hogy lassú növekedés kezdődik. Ez pedig pozitívan hat a magyar gazdaságra is, ami így éves szinten 3,5 százalék körül esik vissza.

Török Zoltán elmondta, jövőre stagnáló GPD-re számítanak, mivel a kormánynak nincs lehetősége anticiklikus keresletélénkítésre. Az államnak továbbra is kiadáscsökkentő gazdaságpolitikát kell folytatnia.

Az elemző szerint a tervezett áfa-emelés ellenére is tartható az idén a 3 százalékos éves átlagos inflációs cél, ugyanakkor a jegybank februárban várhatóan nem csökkenti tovább az alapkamatot, mivel a forint gyenge és magas az országkockázati mutató. Az év további részében azonban Török Zoltán elképzelhetőnek tartja a monetáris lazítás folytatását, így az év végére a jegybanki alapkamat 6 százalékra mérséklődhet.

Német Dávid, az ING Bank Zrt. makroelemzője szerint a GDP alakulása jóval rosszabb az elemzők várakozásánál, ezért elképzelhető, hogy 3 százalékkal, vagy még ennél is jobban visszaesik a gazdaság 2009-ben.

Elmondta, a GDP-vel szemben az infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult. Német Dávid szerint a fő kérdés most az, hogy a kiszivárgott, tervezett kormányzati intézkedésekből mi valósul meg, például az áfa és a jövedéki adók emeléséből.

Az elemző úgy vélte, ha az adókat emelik, akkor az idén 3 százalék felett lehet az éves átlagos infláció, elérheti a 3,4 százalékot is. Ebben az esetben azonban szűkülni fog a nemzeti bank mozgástere a jegybanki alapkamat csökkentést illetően. Szerinte az adatok alapján februárban a jegybanknak szüneteltetnie kellene a kamatcsökkentést, s legalább addig kellene várnia, míg az euró árfolyama 290 forint körül megnyugszik, s nem hullámzik annyira az árfolyam mint az elmúlt napokban. Az elemző úgy vélte, hogy 2010-ben akár 4 százalék felett is lehet az infláció.

A Takarékbank elemzése szerint a forint gyengélkedése önmagában egyelőre nem veszélyezteti a dezinflációs folyamatot, bár annak ütemét mérsékelheti. Az elemzés szerint ezért inflációs oldalról nincs akadálya a további alapkamat-csökkentésnek. A Magyar Nemzeti Banknak ugyanakkor továbbra is mérlegelnie kell a pénzügyi intézményrendszer stabilitásával kapcsolatos szempontokat.

A pénzintézet elemzése szerint is 5 százalékhoz közelítő lehet a gazdaság visszaesése az első félévben, míg a második félévben a recesszió enyhülését várják.

Az inflációról szólva az elemzés hangsúlyozza: egy 3 százalékpontos áfa- és egy 5 százalékpont körüli jövedékiadó-emelés mintegy 2 százalékkal emelheti meg infláció szintjét a második félévben, ami az idei év egészében körülbelül 1 százalékponttal, 3,3-3,4 százalékra növelheti az éves átlagos fogyasztói áremelkedést.